
Az El Camino (vagy más néven: Szent Jakab-út) talán a legismertebb és legnépszerűbb zarándokút, végső állomása Santiago da Compostela városa (közelebbről híres katedrálisa, ahol a szent csontjai nyugszanak), és hagyományosan négy fő út vezet ide, méghozzá francia és spanyol területeken át.
Létezik azonban már az ún. európai Szent Jakab-út is, ami egész kontinensünket behálózza, s ennek legkeletibb pontja fővárosunk, Budapest. Innen egészen a végcélig a fehér mezőben lévő sárga fésűkagyló szimbólumával jelzett útvonalon zarándokolhatunk vagy túrázhatunk, hiszen számosan vannak, akik nem vallási indíttatásból vagy önmegvalósító szándékkal indulnak útnak, hanem akaraterejüket vagy erőnlétüket szeretnék próbára tenni, esetleg szívesen járnák végig a budapesti nullás kilométerkőtől az ausztriai Wolfstahlig tartó magyar szakaszt, amely 271 km hosszú, és 11 nap alatt járható be (természetesen ezt mindenki saját maga alakíthatja).
|
A lébényi székhelyű, vallási felekezetektől független Szent Jakab Baráti Kör (közhasznú egyesület) dolgozta ki a magyarországi szakasz útvonalát, gondoskodott a jól látható irányjelzésekről, vízvételi lehetőségek és zarándokszállások meglétéről, az utak járhatóságáról, és ezeket évente legalább két alkalommal a szakaszfelelősök ellenőrzik. A magyar útszakaszról kiadványokat szerkeszt és ad ki (már kapható a zarándokútikönyv – Budapesttől Lébényen át Wolfstahlig), weboldalt (www.szentjakabut.hu) és közösségi oldalt működtet, GPS-térképeket készít. |
Íme 10 hely a magyar El Camino állomásai közül!
1. Makkosmária – kegykép a tölgyfán
Ha a Normafától az Anna-réten át felsétálunk Makkosmária római katolikus kegytemplomáig, az egyik tölgyfán egy kegyképet láthatunk (ez természetesen másolat, az eredeti a kegytemplomban található). Hiteles beszámoló szerint 1731-ben egy Traub János nevezetű személy az egyik, utat szegélyező fán megpillantotta Krisztus arcát. Nem sokkal ezután a legény megbetegedett, de szerencsés felgyógyulása után egy olasz származású budai festőtől, Falconeritől megvásárolt egy festményt (Gyermekét tápláló Szűzanya), melyet arra a bizonyos tölgyfára helyezett.
2. Zsámbéki romtemplom
Az 1220 körül épült késő római kori gótikus, háromhajós bazilika romjaiban is lenyűgöző. A tatárok lerombolták, IV. Béla újraépíttette, a török elleni harcban újra megrongálódott, ismét helyreállították, de az 1763-as nagy komáromi földrengést már nem tudta épségben átvészelni.
3. Tarjáni horgásztó
A Szent László-patak felduzzasztásából keletkezett horgásztó mellett gyönyörű természeti környezetben pihenhetnek meg a fáradt zarándokok. A tavat eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát hozta létre gyümölcsösök öntözése céljából. Fürödni nem szabad benne, ahogyan a horgászok nyugalmát sem szabad megzavarni, de erőgyűjtésre kiváló.
4. Tarjáni Szent Rókus-szobor
A templom mögötti keresztutcán haladva találjuk a Szent Jakab attribútumaival (kagyló, bot, kobaktök) ellátott Szent Rókus-szobrot. Vagyona szétosztása után a szent zarándok lett, betegségében egy angyal, majd egy kutya gyógyította. Hűséges kísérőként ott láthatjuk mellette Tarjánban is az állatot.
5. Kovácsi rotunda
A baji vadászházhoz közel találjuk a kovácsi rotunda romjait. Az Árpád-korból származó, egy méter falvastagságú, 5-7 méter belső átmérőjű körtemplom maradványait 1993-ban találták meg, érdemes itt egy kicsit megpihenni.
6. Tata
Tatán válogathatunk a szebbnél szebb látnivalók között, mivel utunk érinti a Cseke-tó partján fekvő Angolkertet, az Öreg-tó melletti várat és a 230 éves platánfát, amely Versailles-ból érkezett, és második helyezést ért el a 2015-ös év európai fája versenyben.
7. Nagyigmándi „zarándokok szökőkútja”
A polgármesteri hivatal előtt álló szökőkút vize kellemesen hűsíti az El Camino gyaloglásban megfáradt zarándokjainak lábait, s állítólag a községben már senki sem botránkozik meg a látványon. Ráadásul a legenda szerint annak, aki ezt megteszi, másnap kagyló nő a hátizsákján. Próba, szerencse!
8. Pannonhalma – Pápakereszt
1996-ban látogatott el II. János Pál pápa Pannonhalmára. Amikor kiszállt a helikopterből, letérdelt, és megcsókolta a magyar földet. Ennek emlékére áll a Pápakereszt, mely 2009 óta a zarándokok számára is fontos hely. A kereszt tövében helyezik el a magukkal hozott köveket, kavicsokat és cédulákra írt imáikat és kéréseiket.
9. Lébényi Szent Jakab-templom és Látogatóközpont
A csodálatosan szép román kori templomot 1208-ban építették. A háromhajós, kereszthajó nélküli bazilika (melynek tornyai barokk sisakokat kaptak) mellett található a régi plébánia épülete, amelyet uniós támogatásból 2011–2013-ban turisztikai fogadóközponttá alakítottak át.
10. Máriakálnoki Rozárium és Sarlós Boldogasszony Kegykápolna
Gyönyörű rózsakertet találunk a községben a Kápolna téren, onnan vezet az út a kegykápolnába. 1529-ben a törökkel vívott küzdelmes harcok elől a jelenlegi épület helyén található forrás mellé húzódott vissza a keresztény seregek egy része, és a sérült, beteg katonák sebét begyógyította a víz. Ezután egy halász hársfából faragott Mária-szobrot talált a forrásvízben, s ezt egy kis kegytemplomban helyezték el, ami csodálatos módon a tűzvészt is átvészelte. Azóta Máriakálnok neves búcsújáróhellyé vált, ahová minden évben több tízezren zarándokolnak el.
|
A középkorban a pap megáldotta a zarándokokat, tarisznyáikat és botjaikat. A szertartás szövege a 13. századi Pray-kódexben maradt ránk: „Vedd ezt a tarisznyát, zarándokságod jelét, hogy az Isten által rendelt úton haladva szent jó angyal kísérjen téged, és áldja meg ajándékaidat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Vedd Isten támogatásának botját, hogy képes legyél kitartani, és a bölcsesség útján és az igazság ösvényén járni, és örömmel térj vissza házadba az Atya, a Fiú és Szentlélek nevében.” (Forrás: Csukovits Enikő: Középkori magyar zarándokok – MTA Történettudományi Intézet, 2003) |
További cikkek Magyarországról az NLCafén:
- 10 legjobb magyar termálfürdő a CNN szerint
- Budapest lett a második legjobb város a világon
- Az ország 8 legjobb játszótere!