Idén januárban jelentette be a show business egyik legnevesebb lapja, a Variety azt a tízes listát, amin Európa tíz legígéretesebb filmes tehetségét gyűjtötték össze, és a felsorolásban Tenki Réka neve is szerepelt.
Nem tudok róla, hogy bárki felterjesztett volna a Variety-nél. Egyszer csak megkerestek a magazintól a hír kihirdetése előtt, hogy készítenének velem egy interjút és előtte küldjek át nekik egy önéletrajzot. Az interjú e-mailben történt, nem is telefonon, és főképp a Testről és lélekről valamint a Budapest Noir című filmjeimről kérdeztek. Aztán egy darabig csend volt, és egyszer csak a barátnőm hívott fel Debrecenből, hogy bekerültem a tízes listába, és mindenütt erről írnak. Azt el tudom képzelni, hogy a Testről és lélekrőlt valahogy látták addig, de igazából fogalmam sincs az indokokról. Ha az embert beválogatják egy ilyen listába, utólag nem kezdi kérdezgetni, hogy miért. A Budapest Noir-t még biztosan nem láthatták, mert annak még javában zajlanak az utómunkái.
MTI/Mohai Balázs
A berlini siker után részt vett a Variety által szervezett ebéden, ahol rajta kívül kilenc másik, ígéretes európai filmes volt még jelen.
Mindenki nagyon aranyos volt, bemutatkoztunk egymásnak. Találkoztunk a Variety magazin elnökével, a német filmalapnak megfelelő ottani szervezet elnöknőjével, és sok casting direktorral. Aztán este volt még egy hivatalos vörös szőnyeges felvonulás, ahol bemutattak minket az európai filmes szakma képviselőinek és a sajtónak. Volt egy fotózásunk, és végül kaptunk egy emléktáblát.
Amikor arról kérdezem, hogy ez a tízes lista automatikus belépőt jelent-e egy-két európai filmbe, felvilágosít, hogy ez azért nem ennyire egyszerű.
Az ember nem határolódik el a külföldi lehetőségtől, de az vagy jön vagy nem. Persze lehet ezt úgy csinálni, hogy tűzön-vízen át küzdök érte, és kiköltözöm Amerikába szerencsét próbálni, de ez nem az én utam. Én úgy gondolom, hogy ha kapok egy lehetőséget, azzal élni fogok, de nem teszek fel erre mindent, inkább csak élem tovább az életemet. Ez a Variety-s lehetőség is olyan, amivel örömmel élek, megteszem mindazt, amit kérnek tőlem, és ha esetleg együtt jár egy-két európai munkával, annak nagyon örülni fogok, és megcsinálom. Ha pedig ez nem hoz semmit, akkor ennyi volt, és legalább kiélveztem, hogy ott voltam ezen a tízes listán. Nem gondolom azt, hogy ezután nekem szabad az út bárhová.
Munka és család
Tenki Réka úgy tartja, hogy családos emberként már nem indulhat neki csak úgy külföldnek, maximum ha ott biztos munka várja. Nem fog mindent eldobni csak azért, hogy aztán egy éven keresztül castingokra járhasson, azonban ha egy-egy casting miatt ki kell mennie külföldre, azt örömmel veszi, de még nem tart itt az élete. Szóba kerül, hogy van-e valami trükkje arra, hogy kihasználja a neve körül kialakult mostani pezsgést, és hosszabb távra megvesse a lábát filmszínésznőként, de azt mondja, hogy erre Magyarországon nem létezik jó taktika.
MTI/EPA
Nálunk rengeteg színész van, kevés film készül és mindenki forgatni szeretne. Ha nem szorulnék rá arra, hogy színházban dolgozzak, amiből megélek, akkor ennél azért több filmes munkám lett volna. A színház gyakran megnehezíti a filmezést, mert ha sokszor játszol, akkor egyeztethetetlen vagy. A színházi állásodat viszont nem adhatod fel, mert abból élsz.
Mostanában azonban Rékát a színházban is ritkábban láthatjuk. Na, nem azért, mert ne lenne rá igény, hanem ő volt az, aki kérte, hogy kevesebbet játszhasson.
Leginkább a kislányom miatt mondtam azt, hogy kevesebbet szeretnék dolgozni. A legfontosabbnak azt tartom, hogy egy egészséges gyerekem legyen, aki szereti és látja is a szüleit. Szeretném, ha neki egy jó gyerekkora lenne, és egy kiegyensúlyozott családban nőne fel annak ellenére, hogy mi ilyen össze-vissza dolgozunk. Ezért kérem, hogy évente csak egy bemutatóm legyen, és ne játsszak havi huszonötöt, hanem csak havi tízet. Ez egy tudatos dolog, főleg amíg még kicsi a gyerek.
Hozzájárul a főszereplők útjához
Réka a Testről és lélekrőlben “csak” mellékszereplőként tűnik fel. A több mint negyven napos forgatásból neki összesen négy jutott, így nem érezte, hogy annyira benne lenne a film vérkeringésében. Persze így is imádott Enyedi Ildikóval dolgozni, és ez egy olyan emlék, amit örök életre elrak magának, de nem gondolta volna, hogy igazán fontos szerepe lesz a filmben. Aztán megnézte azt, és rájött, hogy ebben a filmben minden szerep, még a legkisebb epizódszerep is nagyon kidolgozott és fontos.
Ha mellékszerepet kapok, akkor mindig azt kérdezem magamtól, hogy mivel járulhatok hozzá a főszereplő útjához. Itt például a karakterem arra jó, hogy általa Gézáról megtudjuk, hogy egy ilyen helyzetben hogyan reagál, ami nagyon fontos a történet szempontjából. Itt nem én vagyok fontos, hanem Géza. Én csak egy szín vagyok a palettán, és az a dolgom, hogy ennek a színnek kidolgozzam a részleteit. Arra koncentráltam, hogy a jeleneteimben kiderüljenek Gézáról és Szandráról azok az információk, amiknek ki kell derülniük
Egy érdekes filmben egy jó rendező mellett mellékszerepet is örömmel játszik, és különösen annak örült, hogy a szerep kedvéért egy vörös parókát kellett hordania, ugyanis színésznőként mindig óriási segítségnek tartja, hogy amikor belenéz a tükörbe, egy másik nőt láthat viszont. Azt is imádta a filmben, hogy pont neki jutottak a legviccesebb jelenetek. A színházban főképp áldozatszerepeket és tragikus karaktereket kap, és már ki volt éhezve arra, hogy a közönség nevessen rajta. Enyedi humorát amúgy is különlegesnek tartja, és örül annak, hogy a jelenetei annyira jól működnek a filmben.
Fotó: MTI/Kollányi Péter
Nagyon jó olyan szerepben lenni, akin röhögnek. Az Örkényben nemrég próbáltuk a József és testvérei című darabot, amiben törpét játszom, és azt is iszonyatosan élveztem.
Mivel a filmben egy álmokat is elemző pszichológust játszik, adódik a kérdés, hogy mennyire tulajdonít figyelmet a saját álmainak.
Álomtól függ. Van olyan álom, ami megfog és nagyon zavar. Ilyenkor elmesélem őket a férjemnek, aki meghallgat, és mindig mond rá valami jót. Jól látja az álmokat, és el tudja mondani, hogy szerinte mit jelentenek.
A haját áldozta fel a szerepért
Réka másik filmje, a Budapest Noir már szintén leforgott, de az utómunkák miatt arra még sokat – a jelenlegi terv szerint novemberig – kell várnunk. Az 1936 Budapestjén játszódó krimiben húsz napot forgatott, és a női főszerepet alakítja, amiért komoly áldozatot is hozott: amikor a rendezővel végignézték a korabeli fotókat, rá kellett jönniük, hogy akkoriban a rövidebb haj volt a divat, az ő haja viszont egészen a derekáig ért. Mivel nem szeretett volna minden forgatási napon parókát húzni, úgy gondolta, hogy ez a szerep megér annyit, hogy levágassa érte a haját.
Nagyon hiszek ebben a filmben. Elkezdtem miatta olvasni a Kondor Vilmos regényeket. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire hatni fognak rám a krimik, de igazi rajongó lettem. Annyira részletgazdag és gyönyörű világa lett a filmnek, és a forgatókönyv is annyira izgalmas volt, hogy szerintem ezt már csak elszúrni lehet.
