Magyarország kúl

A 10 legszuperebb gyermek-és ifjúsági film, amit generációk néztek rongyosra

A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években a mozikban és a televízióban kevés „nyugati” filmet láthattunk, ezzel szemben alaposan megismerhettük a szocialista országok filmgyártását, és természetesen a hazai gyermek-és ifjúsági filmeket, filmsorozatokat is nagy sikerrel játszották.

A mennyiség mellett az alkotók a minőséget sem hanyagolták el: a mai napig sok nézőt ültetnek a tv-csatornák a képernyő elé, ha műsorukra tűzik az immár ikonikus darabokat, és néhányat közülük DVD-n is megvásárolhatunk. A szereplők – a gyermekek kivételével – az akkor legmegbecsültebb, legkiválóbb művészeink közül kerültek ki, nem tapasztalat nélküli amatőrök vagy celebek voltak. A filmek minőségi alapanyagból készültek: többek között Csukás István, Janikovszky Éva, Török Sándor, Fésűs Éva, Bálint Ágnes, vagy éppen Szabó Magda műveiből.

  1. Tüskevár (1967)

Fekete István klasszikusából Fejér Tamás forgatott 8 részes ifjúsági filmsorozatot, amelyet számtalanszor vetítettek fél évszázad alatt, sőt újabb adaptációt is készítettek belőle (azonban korántsem lett olyan sikeres, mint az első változat). Forgatási helyszínnek a Ráckevei-Duna-ágat választották, ott elevenedtek meg a két fővárosi fiú, Tutajos és Bütyök kalandjai Matula bácsi (Bánhidi László) vezetésével.

  1. Keménykalap és krumpliorr (1978)

Csukás István regénye alapján forgatták az egyik legnépszerűbb filmet, amiben a korszak talán legkedveltebb gyermek színésze, Kovács Krisztián és Alfonso is méltó szerephez jutott: utóbbi Bagaméri, az elátkozott fagylaltos figuráját alakította. A Hörömpő Cirkusz megalakulása akkor vetődik fel a Vadliba őrs tagjaiban, amikor egyikük megbetegszik, és felvidítására cirkuszi előadást terveznek a többiek. Eközben csak úgy mellesleg megtalálják az állatkertből ellopott kismajmokat és egyéb állatokat, valamint lelepleznek egy valódi bűnbandát. A filmet Bácskai Lauró István rendezte.

  1. Hahó, Öcsi! (1971)

Az első film sikere után egy évvel forgatták a Hahó, a tenger!-t, aminek már nem volt akkora sikere, mint az első Török Sándor-történetnek. Az Öcsi azonban tarolt, amiben nem kis szerepe volt a mindenkit érintő alaptémának (a felgyorsult idő miatt kevés idő jut a családban a gyerekekre, mindenki rohan, és közben a legfontosabb vész el) és a kor legnépszerűbb színészeinek. Kovács Krisztián már itt is remekel, az animáció (Kököjszi és Bobojsza kedves rajzfigurája) nemcsak a gyerekeket, de a felnőtt nézőket is elbűvöli. Palásthy György rendezése.

  1. A palacsintás király (1973)

Katkics Ilona rendezésében láthattuk ezt a megunhatatlan zenés mesejátékot (Fésűs Éva meséjéből készült), amiben a kor legkiválóbb színművészei remekeltek, köztük a zseniális Kaló Flórián. Dínom-Dánom országot a csőd szélére juttatja a gonosz főszakács, aki mohó pereputtya segítségével kifosztja a pákosztos király birodalmát. Azaz csak fosztaná, mert Csöröge, az udvari bolond közbelép, minek következtében Tóbiás királyfi is mátkára talál. Kökényszemű Katica pedig megmutatja, mire képesek a kukutyini lányok…

  1. Égigérő fű (1979)

Kovács Krisztián mellett a korszak talán legkedveltebb és legismertebb gyermekszínésze volt a lányok között Ullmann Mónika. Poldi bácsi, a nyugalomba vonuló parkőr történetében (Janikovszky Éva alkotása, Palásthy György rendezése) barátjával, Misuval együtt mindent megtesz azért, hogy fű kerüljön a pesti bérház udvarára, és „az a szép, ződ gyep” már ne hiányozzon kedves, öreg barátjuknak.

  1. Le a cipővel! (1975)

Csukás István jegyzi a forgatókönyvet, Szabó Attila rendezésében elevenedik meg: egy három napos vakáció története a vízparton, csupa-csupa kaland, melyet egy óriási számháború koronáz meg. Nosztalgiázhatunk vagy ámulhatunk (attól függ, melyik korosztályhoz tartozunk) azon, hogy akkoriban a szülők el merték engedni kiskamasz gyermekeiket egyedül is kirándulni, elég volt néhány láthatatlanul ügyködő ottani ismerőst, rokont megbízni a felügyelettel.

  1. Szeleburdi család (1981)

Bálint Ágnes kedves történetei adják az alapanyagot a filmhez (folytatás: Szeleburdi vakáció, 1987), amelyben a háromgyerekes Faragó család és az undok szomszédok, Belviziék élete elevenedik meg (egyetlen gyermeküket Ullmann Mónika alakítja). A folyamatos konfliktusok miatt eleinte még a gyerekek sem játszhatnak egymással (állandó gyerekzsivaj, egy elkóboroló, az újgazdagék lakásában váratlanul felbukkanó hörcsög stb.), de aztán kiderül, hogy mindenre van megoldás. A filmet Palásthy György rendezte.

  1. Abigél (1977)

A négyrészes filmsorozat Szabó Magda regényéből készült, a rendező Zsurzs Éva volt, akinek a lánya, Zsurzs Kati is remekelt az egyik Matulás lány szerepében. A nagyszerű szereposztás, a tökéletes forgatási helyszínek és a kiváló forgatókönyv garantálták az országos sikert, ami nem is maradt el: a mai napig töretlen a második világháború idején játszódó film népszerűsége. Az árkodi iskola szigorú világába csöppent elkényeztetett fővárosi lány, Gina nehezen viseli a református lánynevelő intézet szabályait, elvárásait, ráadásul az árkodi ellenálló is jelentkezik, és egyre bizonyosabbá válik, hogy a kertben lévő csodatévő szobor mögött is rejtőzik valaki…

  1. Utánam, srácok! (1975)

Ez a sorozat sem veszített semmit a varázsából, amit azzal szoktak magyarázni, hogy a történet számos momentuma ma is aktuális, ma is él, ma is jelen van. Az iskolákban mindig van egy erőszakos fiú, aki „verőemberei” segítségével uralkodni akar a gyengébbeken, és vannak, okos, talpraesett srácok is, akik megpróbálnak túljárni az iskola réme eszén. A lakótelepeken manapság is unalmas az élet (főként a nyári szünetben), és a kiskamaszok most is szívesebben bandáznak együtt, mint magányosan lézengenek. A sorozatot miskolci, diósgyőri és budapesti helyszíneken forgatták, és az évtized legnagyobb gyermeksztárjai játszottak benne együtt: Szergej Jelisztratov, Kovács Krisztián és az író (Berkes Péter) két fia, az iskola rémét alakító (civilben pedig nagyon jó fiú) Berkes Zoltán és öccse, a későbbi Rapülők alapító tagja. A rendező Fejér Tamás volt (Tüskevár).

  1. Az öreg bánya titka (1973)

Szintén Berkes Péter írta és Fejér Tamás rendezte ezt az öt részből álló minisorozatot, ami Óbányán játszódik (Csolnokon, a Gete-hegy lábánál meghúzódó bányászfaluban forgatták). Az izgalmas, kalandos történet során a gyerekek megtalálják egy rég elfeledett, bezárt bánya lejáratát, s mivel nem tudnak ellenállni a kíváncsiságnak, az első adandó alkalommal nekilátnak, hogy felderítsék a járatot. Akkor még nem tudják, hogy mások is ismerik a különös helyet… A főszerepeket ezúttal is Kovács Krisztián és Szergej Jelisztratov alakítja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése