A frász töri ki a szegedieket a Boszorkányszigeten hallható jajgatásoktól
Nem ajánlatos a szegedi Boszorkányszigeten lófrálni naplemente után, ha nem akarunk frászt kapni attól, ami állítólag éjszakánként ott zajlik. A helyiek és a turisták ugyan nappal előszeretettel látogatják ezt a Tisza-parti részt, hiszen családi kirándulásokra, kutyasétáltatásra, randevúzásra kitűnő helyszín, de este már mindenki messze elkerüli. Az 1700-as évek végén ezen a területen folytatták le ugyanis a magyarországi boszorkányperek ítélet végrehajtásának nagy részét. Több mint száz embert, férfiakat és nőket is máglyára küldtek itt boszorkányság vádjával.
1783-ban például máglyára küldték a város egykori bíráját, egyben leggazdagabb lakosát, a 82 éves Rózsa Dánielt, és vele együtt az őt megvádoló bábaasszonyt, Kökényné Nagy Annát is. Rajtuk kívül számos nőt égettek el élve ezen a szegedi szigeten, akiknek a szellemeiről úgy tartják, hogy a mai napig visszajárnak az egykori kínhaláluk helyszínére. A városlakók szerint éjszakánként ott bolyonganak az egykor ott meggyilkolt lelkek, és vérfagyasztó sikolyokat, jajveszékelést hallatnak. Látni ugyan még nem igen látták ezeket a kísérteteket, de valószínűleg hallani is bőven elég őket.
Szellemek riogatják a lakókat a temető helyére épült budapesti lakótelepen
A budapesti Pozsonyi utcai lakótelepen állítólag évtizedek óta megmagyarázhatatlan és rémisztő jelenségeket tapasztal a lakók egy része. A területen az építkezések előtt temetők voltak, amelyeket felszámoltak, legalábbis az építők úgy gondolták, és a helyükre házakat húztak fel. Már a munkálatok közben is történtek furcsa dolgok, a munkások és az éjjeli őrök a teljesen üres épületekben látni és hallani véltek elsuhanó lényeket, és volt közöttük olyan is, akit állítólag valamilyen láthatatlan erő lökött fel. A különös balesetek is mindennapossá váltak.
Miután a házak elkészültek, 1972-től gyorsan megteltek lakókkal, de a tulajdonosok egy része is tapasztalt riasztó jelenségeket. Különös hangokat, sikolyokat hallottak éjszakánként, léptekre lettek figyelmesek a saját lakásaikban, és olykor azt vették észre, hogy a berendezések önálló életre keltek. A lakók közül többen megrettentek e jelenségek miatt, és rögtön megpróbáltak megszabadulni a lakásaiktól, de a környék ijesztő híre miatt nem, vagy csak nagyon nehezen tudták eladni az ingatlanokat. A lakótelepen most is rengetegen élnek, és egyesek a mai napig beszámolnak olykor érdekes és hátborzongató történésekről.
Naplemente után kísért a siroki várúrnő, aki szerelmi bánatában lett öngyilkos
Kompolti Gizella középkori várúrnő volt, aki apja halála után visszavonultan élt siroki várában. A vörös démonként elhíresült fiatal hölgy rendkívül kemény, harcias típusú nő volt, aki apja elvesztése miatti bánatában úgy döntött, hogy soha többé nem akar boldog lenni, ezért örökké elkerüli a szerelmet. A szívügyekről azonban nem lehet akarattal dönteni, így Gizella bizony mégiscsak szerelembe esett. A szívét egy daliás vitéz rabolta el, aki hetedmagával szállást kért tőle egy éjjel a várában. Gizella szerelmét rögtön viszonozta a kiszemelt vitéz, de a várúrnőre a többiek is szemet vetettek. Így hát az ifjak megküzdöttek egymással azért, kié legyen a hölgy keze, de Gizella választottja az utolsó kardvívásban elesett. A vár úrnője ahelyett, hogy másik férfié lett volna, inkább leszúrta a győztes vitézt, majd szerelmi bánatában a mélybe ugrott a vár bástyájáról.
Azóta időről időre látni vélik az arra járók Gizella szellemét, ahogyan napnyugta után megjelenik a siroki vár romjain, majd újra és újra a mélybe veti magát. A hátborzongató jelenséget csak tetézi, hogy állítólag nemcsak ő, hanem a hét vitéz is felbukkan ilyenkor, akik szintén a leugranak a várfalról a semmibe. Így akik hisznek a legendában, óvva intenek mindenkit attól, hogy este látogassák meg a siroki vár romjait.
Kísértetek tanyázhatnak a vasszécsenyi Ó-Ebergényi Kastélyban
Az 1300-as években épült Ó-Ebergényi Kastéllyal kapcsolatban évszázadokon át semmiféle furcsaságról nem számoltak be, de a 2000-es években mégis ez az épület lett Magyarország egyik legfélelmetesebb helyszíne. A kastély egyik kiállításáról készült fotókon ugyanis szellemalakok tűntek fel, amitől rögtön kiverte a víz a tulajdonosokat és a vendégeket is. A ma már szállodaként üzemelő kastélyban azóta állítólag rendszeresen hallani ijesztő hangokat, suttogásokat, sikolyokat, és lépteket olyan szobákból, ahol elvileg senki sem lehetne.
A borzongást csak fokozza, hogy a Szombathely és Vasvár közötti, vasszécsenyi Ó-Ebergényi Kastély földalatti járatok által összeköttetésben van az Új-Ebergényi Kastéllyal, és e járatok nagy része a mai napig felderítetlen. Így a kastélyszállóba jobbára csak bátor, mindenre elszánt érdeklődők érkeznek, akik nem félnek összeakadni egy-egy kísértettel.
A balatoni kastély, ahol mindenki a halálát lelte
A balatonedericsi Fekete-kastélyt, ha teheti, mindenki elkerüli. Nem is csoda, hiszen az elmúlt 100 évben szinte mindenki meghalt, aki csak betette ide a lábát. 1912-ben történt az első gyilkosság, amikor a helyi gulyáslegény féltékenységből megölte szerelmét, a kastélyban szolgáló szakácsnőt. E borzalmas eset után két évvel a kastély tulajdonosa, Nedeczky Jenő is életét vesztette, ő öngyilkosságot követett el. A következő tulajdonos, Vág Jenő is erre a sorsra jutott, amikor felesége hűtlenségéről értesült, öngyilkosságba menekült. Sőt, később a szóban forgó hölgy új vőlegénye is önkezével vetett véget az életének.
A magára maradt nő igyekezett megszabadulni a kastélytól, így eladta egy férfinak, akiről kiderült, hogy kettős ügynök volt a második világháborúban. Amikor a németek rájöttek erre, még mielőtt elégtételt vehettek volna rajta, a férfi 1945-ben szintén öngyilkos lett. A Fekete-kastélyt a háború utáni évtizedekben üdülőként hasznosították egy ideig, de mára teljesen elhagyatottá vált. A rémisztő halálesetek sorozata után talán nem is meglepő, hogy senki sem merészkedik oda.