A 80-as évek emberarcú képregényei

A korszak szülöttei számára a képregények elterjedése a Kádár-rendszer egyik nagy csodájának számított. Még a vasfüggöny lehullása előtt igazi “legvidámabb barakk” hangulatot hoztak a színes, képektől hemzsegő gyermek és ifjúsági füzetek. A kultikussá váló Pókemberen felül a 80-as évek viszonyaihoz képest meglehetősen színes és gazdag kínálat jelent meg a trafikok és hírlapárusok kirakataiban. A naív, erőszakmentes, gyerek-kompatibilis kiadványokról nosztaligáztunk kicsit.

Bobó és Góliát, Bucó Szetti Tacsi, Rózsaszín párduc. Egy egész generáció számára talán mai napig éles emlékeket idéznek fel ezek a címek. A 80-as években befutó és meglehetősen kedvezményes áron beszerezhető képregények állandó délutáni programot adtak egy rakás, a korszakban szocializálódott óvodásnak és kisiskolásnak. A puha kötésű, A5-ös méretű füzetek mellett egy idő után bejöttek az A4-es, kemény borítású verziók és az ünnepi kiadások is, ahogy időben ismerték fel a kiadók az iskolásoknak szóló naplók piacra dobását is.

Fotó: Neményi Márton

A sokszor erkölcsi mondanivalóval, valamint ismeretterjesztő tartalommal is bővelkedő történetek igazi békebeli csemegének számítottak. De persze nem hiányozhatott a lapokról a humor és a kornak megfelelő akció sem. Lássuk, milyen kulturális csemegéket kaphattunk 30 Ft körüli árér a rendszerváltás előtt, amikor az átlagkereset (mondjuk) 1982-ben 4651 Ft volt.

Bobó kalandjai

A bobó fajú, valamint azonos nevű, állatszerű lény legfőbb ismérve, hogy kedvenc étele a sajtos kenyér savanyú uborkával. Itt meg is állhatna a szerző, de az akció kedvéért egy mágikus erővel bíró távcsővel is megajándékozza Bobót, mellyel a figura kvázi odaugorhat, ahová épp néz. A már első részben szó szerint kikukázott rongybaba, Klárika (örök hála a fordítónak!), a világutazó Utas Guszti, Holló Hugó, a tudományosan túlfűtött, John Lennon szemüveges madár, valamint a szörmókok (a szintén ismeretlen eredetű lények) Bobó hű társai a kalandokban. Teljes faji és nemi keveredés.

Származási hely: Svédország

Góliát

A szintén svédektől importált kőkorszaki kisfiú egy komoly csoportosulás, a Kőbanda alaptagja. A Bűvös Kőbaltáját lobogtató, sokat utazó srác Ékfalva vezetőjének fia, aki nem csak származási kiváltságaival, de leleményességével is kivívja faluja, valamint a világ elismerését. Ehhez persze kell a csodálatos képességgel bíró balta és egy, az időben ide-oda utazást biztosító bűvös nyakék is A női főhős itt sem hiányozhat, a hirtelen szőke, hajában csontot viselő Ulrika képében elég karakán kislányt kapott maga mellé, az egyébként egy szál szőr alsónadrágban és anyagában azonos mamuszban utazgató fiú. Az állandó szereplők közül talán Bozontos, a “világ első ízben megszelídített lova” maradhatott még meg legtöbbünk emlékezetében.

Származási hely: Svédország

Nils Holgersson

Mert a svédekből sohasem elég! A 80-as években forgatott és 1988-ban már itthon is bemutatott svéd-csehszlovák-japán koprodukcióban készült rajzfilm képregények lapjain is eljutott hozzánk. A Västra Vemmenhög faluból származó (geek, aki erre emlékszik), nem éppen szimpatikus gyerek benyomását keltő Nils egy nap egy házimanó büntetésének hatására 20 centire zsugorodik. Az ettől fogva az állatok nyelvét is értő fiú még aznap útrakel Lappföldre egy házilúd, bizonyos Márton hátán, és csatlakoznak Kákalaki Akka csapatához. A többi pedig már történelem…

Származási hely: Svédország

Rózsaszín párduc

A kultikus filmtől eltérően a sztori főszereplője konkrétan egy rózsaszín párduc. A Clouseau felügyelő életét megkeserítő lény klasszikus komikus alkat: amihez hozzányúl, az tönkremegy, felrobban, megsemmisül. Megjelenése elemi katasztrófa minden tájon. Csakhogy ezeknek a csetlés-botlásoknak hála néha a rend védelmét és jogot szolgálja. Érdekes üzenet.

Származási hely: Svédország

Bucó Szetti Tacsi

A magyar piac saját gyártású képregénye, amely két lábon járó kutyákról szól. A központozás nélküli címmel ellátott történetfolyam főhőse négy iskolás korú kutya: Bucó, a kan pointer, Szetti, az ír szetter szuka, Tacsi, a kan tacskó, valamint a sztorihoz valamivel később csatlakozó Micike, a lány uszkár. A Magyarországon játszódó kalandok intrikusai szintén négyen vannak (Főnök, a róka; K.O., a bulldog; Patkány, a patkány, valamint Umbi, a farkas), ám a pozitív hősökkel ellentétben emberi ruhákat viselnek. Persze csak felsőt. Bármit is jelentsen ez.

A kezdeti, kicsit naívabb rajzokhoz és népnevelő kalandokhoz képest egy idő után lendületesebb grafikát és story boardot kapunk, esetenként filmforgatással és rally versennyel. Abszolút 80-as évek témák! A 2 kan – 2 szuka felállás egyébként,  bármennyire is hihetetlen, de a maga aszexuális módján mégiscsak jelentőséggel bír.

Származási hely: Magyarország

A felsorolt, egyértelműen kiemelkedő színvonalú irodalmi művek mellett persze azért ott voltak a polcokon a Szíves bocsok, a Kockás füzetek, vagy  a kislányok lómániájára utazó Pejkó is. A rendszerváltással aztán elszabadult a kínálat, és bár nem lettünk képregény nemzet, azért meglepő tömegeket mozgat meg így is egy-egy képregény börze és fesztivál. De legyen bármilyen gazdag is a választék, egy generációnak azért mégiscsak ezek az olcsó füzetek lesz mindig is az etalon.