Amikor koncertkritikát ír az ember, nyilván az együttes munkásságával kezdi. A Major Lazerről például el lehetne mondani, hogy a nyilvánvaló csapatáson-veretésen túl egészen nyugodt, sőt: szép popszámai is vannak, a lemezei összeszedettek, van nekik ívük, nem csak az ész nélküli pörgésről szól.
Amit viszont a nagyszínpadon műveltek hétfő este, az teljesen feleslegessé teszi az elemzést, de még azt is, hogy bármit írjunk róluk. Vállaltan, már-már paródiába hajlóan tirpák ugrálós-vonaglós-seggrázós műsort toltak, inkább dj szett volt ez, mint koncert (a csodás hangú vendégénekesnőket legalábbis elfelejthettük, ez rögtön az elején nyilvánvaló volt), az idegbeteg módjára fel-alá rohangáló Diplo pedig ültette, ugráltatta, vetkőztette, kiabáltatta a közönséget. (A szörnyen béna “when I say Buda, you say Pest!” helyett szerencsére Major és Lazer volt, narcizmusról természetesen szó sincs!)
Ezért aztán azt, hogy milyen volt a buli, az utóbbival tudjuk igazán megmutatni. A közönséggel. Íme tehát pár véletlenszerű kép arról, hogy a szétcsúszottság különböző fokain, vérprimitív zenére tekeregve is lehetséges stílusos és szép maradni. Vagy nem. Döntsétek el.