Esetleg otthon vallási okokból ellenezték a kazettás magnó és/vagy a lemezjátszó használatát. Elektronok, pösze ludak és egy kétbalkezes varázsló, egyenesen a magyar panelrengetegből. Ilyenek voltak a Kádár-rendszer végének hangos meséi:
A magyar mesekazetták világa valami olyan különös karakterrel bír, mint a cseh filmeké: teljesen irreális az egész jelenség, néha nem értjük, hogyan pattanhatott ki egy-egy téma valaki fejéből, és persze nem tudjuk nem imádni az egyes alkotásokat. Az elképesztő színészekkel rögzített, legtöbbször zenés mesék felnőtt fejjel is hallgathatóak, jócskán megelőzve ezzel a Pixar és Dreamworks későbbi irányzatát. Kis magyar kompakt kazettás szürreál, nem csak haladóknak:
Minden egér szereti a sajtot, 1980, Hungaroton
A Kádár-rendszer legfontosabb oktató meséje, mely középpontjában tulajdonképpen a rasszizmus áll. A szürke és fehér egerek közötti társadalmi különbség és zsigeri ellentét egy napon komoly konfliktust okoz: amolyan shakespeare-i húzással ugyanis egymásba szeret két eltérő szőrszínű egyed. A bonyodalmakhoz persze kell még egy macska is (Nagy Macska Mágus), na meg némi sajt. Amit hát ugye, bundától függetlenül minden egér szeret…
Írta és rendezte: Urbán Gyula
Mesejátékra alkalmazta: Molnár Miklósné
Zene: Gulyás László
Szereplők:
Albin Papa – Balázs Samu
Szeréna Mama – Schubert Éva
Fruzsina – Váradi Hédi
Márton Papa – Csákányi László
Lidi Mama – Hacser Józsa
Soma – Harkányi Endre
Nagy Macska Mágus – Bodrogi Gyula
Papagáj – Háray Ferenc
Pepita Egér – Csepeli Péter, Meixner Ildikó
Kvantum-Fantum csapdája, 1984, Hungaroton
Minden kétséget kizárólag a magyar mesekazetta irodalom legnagyobb remeke az egy kalapács vasatomjában élő elektron testvérek kalandja. A Muszty-Szabó-Dobay zenész trió által komponált betétdalok mindegyike zseniális, ráadásul a szerzők úgy döntöttek, nem használnak fel két azonos stílusú dalt. Így a country-tól a mű-népies kesergőig minden megtalálható a mesében. Ezen felül a kazetta hallgatása során az is kiderül, mi az a Schrődinger-egyenlet, ami egyértelműen hasznos tudás minden óvodás számára.
Hogy hogyan csúszhatott át Bozó László kiváló rendezésén, Jenő, azaz Agárdi Gábor egy elképesztően pajzán kiszólása, az mai napig rejtély. Bár ha megnézzük a zeneszerzők honlapján található rövid ajánlót, már semmin sem csodálkozunk:
“Egy kalapácsfejben a gonosz, renyhén neosztalinista mentalítású Kvantum Fantum, a gonosz tudós kóbor elektronokra vadászik iszonytató elektronszippantó gépével. A végén persze ő szippan…hehe”
Rendező: Bozó László
Dramaturg: Makk Katalin
Zenei rendező: Muszty Bea, Dobay András
Szereplők:
Elektron Ede – Gálvölgyi János
Elektron Döme – Harsányi Gábor
Elektron Eszter – Rák Kati
Kata – Hűvösvölgyi Ildikó
Mimikron apó – Csákányi László
Hippitron főnök (óriás Flóriás) – Haumann Péter
Alfonz – Felföldi László
Hippitron Mónika – Simon Mari
Kvantum Fantum – Balázs Péter
hídonálló – Buss Gyula
rendőr – Gera Zoltán
Jenő – Agárdi Gábor
anyó – Szemes Mari
Aladár – Paudits Béla
Zakariás – Kovács Károly
A kétbalkezes varázsló, 1986, Hungaroton
Valószínűleg fentről jöhetett a megrendelés, hogy a lakótelepek talán kissé sivár miliőjével kapcsolatos anomáliákat mégiscsak jobb színben kéne feltüntetni a lakosság és a felnövekvő új nemzedék előtt. De lehet, Békés Pál, a mese eredeti szerzője magától érzett rá, hogy nem árt egy kis színt és fantáziát csempészni a szürke háztömbök falai közé.
Fogta hát a mindannyiunkban ott lapuló, végtelenül unatkozó Éliás Tóbiást és megajándékozta Fitzhuber Dongó kissé szerencsétlen karakterével. A Rudolf Péter hangján megszólaló, friss diplomás varázsló, aki nincs éppen a helyzet magaslatán, végül sikerrel mozdítja ki egyhangúságából az elkenődött telepi kisfiút, aki szerint egyébként varázslók nincsenek. Püff neked gyerekkori mesevilág! Az alkotók végül megadják neki és a hallgatónak a katarzist. Valamint a megoldást, amely segítségével nincs olyan nyamvadt hely a földön, legyen az egy magyar panel, ahol az ember ne lehetne boldog. Think Positive, Comrade!
Író: Békés Pál.
Zeneszerző: Berkes Gábor
Rendező: Varsányi Anikó
Szereplők:
Fichuber Dongó – Rudolf Péter
Éliás Tóbiás – Igaz Levente
Első Badar Király – Vajda László
Antenna – Hacser Józsa
Anton – S. Tóth József
Csapcsöpp – Varga Kata
Csikorgó Csőkorgó – Téren Gizi
Drótorján – Dömsödi János, Pogány Margit
Hoppmester – Suka Sándor
Irrrma Néni – Gobbi Hilda
Kuka – Csikos Gábor, Dengyel Iván, Gáti Oszkár
Lanolin Királykisasszony – Nyerges Tímea
Nagy Kulcsmásoló – Raksányi Gellért
Lúdas Matyi, 1984, Hungaroton
Fazekas Mihály klasszikusa egyértelműen 1984-ben érte el csúcspontját. A libájával világhírnévre törő Matyi története valószínűleg mindenki számára ismert. A Benedek Miklós által pöszén affektáló lúd karaktere azonban egyértelműen tovább emeli a hungarikum értékét. A “How do you do? – Hun a hajdú?” nyelvi poén jó eséllyel az egyik legszürreálisabb pillanata a magyar ifjúsági szórakoztatóipar megnyilvánulásainak. A fájóan hiányzó Balkay Géza hangja pedig főleg azoknak lehet érdekes, akik esetleg rongyosra nézték vele a Katona kultikus Három nővér adaptációját.
Író: Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján Schwajda György
Rendezõ: Magos György
Zene: Szigeti István
Dramaturg: Szebényi Cecília
Szereplők:
Lúdas Matyi – Balkay Géza
Galiba – Benedek Miklós
Matyi anyja – Törőcsik Mari
Döbrögi – Kállai Ferenc
Ispán – Garas Dezsõ
Munkavezető – Ujlaky Dénes
Gyógykovács – Csákányi László
1. hajdú – Gazdag Tibor
2. hajdú – Balogh András
Öregasszony – Gyarmathy Anikó
+ A lusta kisrigó, 1985, Hungaroton
Bár a Hungaroton 1985-ben dobta piacra a mesét, a felvétel 1961-ben készült. A történet és a tálalás is erősen a 60-as évek ízlését és persze mondanivalóját tükrözi: dolgozni kell, különben kivet a társadalom! Hazudni pedig nem ér. A szinte végig énekelve előadott történetet nagy zenekar kíséri, az etikai üzenetet pedig kizárólag rímekbe szedve sulykolják a potenciálisan füllentésre hajlamos gyerekekbe.
Nem tudom, hány lelket nyomorított meg a mesejáték, mindenesetre néhányunknak a Bambi mellett ez a kazetta okozta a legtöbb rémálmot, elsősorban az elképesztően profi gyerekszereplő, Tóth Évike, valamint a feszült hangszerelés miatt. De Kishegyi Árpád perverz rókája is örökre kísérteni fog egy generációt…
Író: Pápa Relli
Rendező: László Endre
Zenéjét szerezte: András Béla
Szereplők:
Rigó mama – Kőrössy Marianne
Rigó papa – Maleczky Oszkár
Rigó fiú – Tóth Éva
Rigó lányka – Somfai Csilla
Harkály – Mindszenti Ödön
Róka – Kishegyi Árpád
Öreg fa – Várhelyi Endre
Csíz – Koltai Valéria
Mesélő – Váradi Hédi
