Júliusban írtunk már róla, hogy Hídvégi-Üstös Pál körbetekeri a Dunát, sőt arról is szó volt, hogy végigússza a Magyarországra eső folyószakaszt. Az ultrasportoló nekiindult, a vízbe Vácnál lépett be, és a tervek szerint csütörtökön ér célba Mohácsnál.
Az MTI szerint az extrémsportoló a teremtett környezetünk értékeire és védelmére, a pozitív emberi értékek, a kitartás, az erő és hit fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Hidvégi-Üstös szeretné, ha kajakosok, kenusok, vízi sportolók néhány kilométer erejéig csatlakoznának hozzá. A 235 kilométeres táv gyors megtétele helyett Hídvégi arra helyezi a hangsúlyt, hogy minél több Duna-menti lakossal, sportolóval, strandolóval tudjon találkozni, beszélgetni.
Gyalog sem kevés.
Hídvégi az MTI-nek elmondta: pénteken indult el Vácról és a tervek szerint csütörtökön Bajáról indulva érkezik meg Mohácsra. A 235 kilométeres távot 30-40 kilométeres szakaszokra osztotta fel. “Napközben csak pár perc erejéig állok meg, hogy egy-egy település képviselőivel, vezetőivel köszöntsük egymást, de van, hogy egy-egy település kajak-kenu szakosztálya is csatlakozik hozzánk és elkísérnek egy darabig” – hangsúlyozta.
Hozzátette: egy-egy partraszállás után nehéz újra visszamennie a vízbe, mivel nagyon hideg a folyó, jelenleg 17-18 fokos.
“Napi nyolc-tíz órát töltök a vízben, ugyan van rajtam védőruha, de így is folyamatosan áramlik be a hideg víz, ezért sem jó a ki-be szállás a vízbe, amely egyébként is rengeteg energiát elvesz” – emelte ki.
Azért hogy a testhőmérsékletét szinten tartsa szénhidráttal dúsított ételek fogyaszt, de fontos a folyadék folyamatos pótlása is.
Hidvégi-Üstös Pált többek között mentőcsónak, búvárok és speciális mentők, valamint egy kajakos kíséri a Duna minden egyes szakaszán.
“Nagyon fontos a kíséret is, a Dunán sok kőzátony van, amit nagy ívben el kell kerülni, mivel a környékükön forgó limányok (vízvisszafolyások) keletkeznek” – mutatott rá.
Felidézte, hogy vasárnap Budapesten úszott végig, ahol nagyobb volt a hajóforgalom, váratlan forgók és vízszintesen mozgó limányok jöttek létre a hidaknál, gátaknál. “Több helyen visszafelé kellett úsznom. A Margit hídtól a Kopaszi gátig pedig a hidakat és a beparkoló hajókat kellett figyelnem” – magyarázta.
Hídvégi-Üstös Pál extrémsportoló. MTI Fotó: Kovács Attila
Beszélt arról is, hogy az erős sodrás miatt átlagban 4 kilométer/órával tud csak a haladni, a korábban tervezett 7 kilométer/óra helyett.
A sportoló egyszer már végigúszta a Tiszát is, de a Duna sokkal szeszélyesebb, szélesebb folyó és nagyobb a hajóforgalom is. “Fizikailag sokkal nagyobb kihívás a Dunán úszni. Ha ki akarok szállni egy-egy partszakaszon, azt egy kilométerrel előre már meg kell tervezni az erős sodrás miatt” – hangsúlyozta.
Hidvégi-Üstös Pál az úszás után a 70 maraton a Dunáért elnevezésű program keretében szeptember végén tíz országon keresztül végigfut a Duna forrásától a folyó torkolatáig, hogy felhívja figyelmet az élő vizek fontosságára.
Az ultrasportoló több mint 15 éve hajt végre emberfeletti sportteljesítményeket, végigúszta és végig is futotta a Tiszát. Az Old Spice Afrika Expedíció során egy nemzetközi csapatot vezetve végigkerékpározta és futotta Afrikát Fokvárostól Alexandriáig, járt Nyugat-Szaharában, futott a Nílusért Szudánban és 2013-ban húszezer kilométeren keresztül járta, biciklizte végig Közép-Ázsiát magyar felfedezők nyomában.
Szeptember 2-án Duna-átúszás lesz Budapesten.
