Amikor a nyíregyházi kisgyereket először elviszik a Sóstói-erdőbe játszani, szülei elmesélik neki, hogy micsoda véletlennek köszönhető a tölgyes. Amikor kamasz lesz és az erdei tóhoz jár romantikázni, akkor valaki mindig előhozakodik a vízbe fulladt fiatalok történetével. Amikor pedig már azért jár át az erdőn, hogy eljusson a termálba, akkor óhatatlanul eszébe jut a meztelenül gyógyulni vágyók burleszk históriája. Mindig van valami azzal az erdővel…
MTI / Balázs Attila
Mák helyett makk
A nyírség egyik legszebb erdeje a mendemondák szerint csupán egy véletlen elírásnak köszönheti a létezését. Valamikor az 1700-as években egy bécsi földesúrnak igencsak fogytán volt a pénze (szerencsejáték szenvedély), ezért valami jövedelmező biznisz után kellett néznie. A mák ára nagyon magas volt, ezért mulatozás közben kitalálta, hogy a nyíregyházi birtokán mákot fog termeszteni. Meg is írta gyorsan az üzleti tervét az ispánnak, miszerint
’azonnal vessék be a földjét mákkal’, csupán egy apró hibát vétett: lehagyta az ékezetet, ezért nem mákkal, hanem makkal ültettek be az ezer holdját – így jött létre a nyíregyházi tölgyes erdő.
MTI / Balázs Attila
Az elsüllyedt vigadó
A nyíregyházi erdőben található egy kis tó, abban egy aranyos kis sziget – tökéletes randi helyszín. Azt beszélik, hogy a szigeten egykor egy hangulatos vigadó volt, élőzenével, tánccal, ezért ott mulatott a fiatalság krémje. Mígnem, az egyik nyári éjszakán a semmiből egy nagy vihar keletkezett és a mulatót belesodorta a tóba. Azok a fiatalok, akik épp ott töltötték az estéjüket belefulladtak a vihar által felkorbácsolt vízbe a zenészekkel együtt. A mai napig azzal ijesztgetik a fiúk a lányokat a nagy randevúzás és romantikázás közben, hogy
a víz alól néha hallani lehet egy halk hegedűszót…
MTI / Balázs Attila
Meztelen hidroterápia
A 19. században a nyíregyházi előkelőségek a népszerű Kneip-kúra keretében előszeretettel sétáltak mezítláb az erdőben. A vásárba tartó parasztok, kereskedők hamar megszokták, hogy az ’urak’ feltűrt gatyában kóricálnak a tölgyesben, de ami utána következett, arra nem voltak felkészülve. A gyógykúrát egy német orvos vezette, aki az egyik nap kitalálta, hogy a ruhától nem tud szellőzni a bőr, ezért a sétát teljesen anyaszült meztelenül tegyék meg minden reggel. Állítólag ez terv egy kicsit elfajult:
“ugráltak, virgonckodtak, mint fiatal csikók, sőt felmásztak a fákra és ott tornáztak, kiáltoztak. Úgy éltek, mint az ősemberek.” (Krúdy Gyula)
Az erdőn áthaladó köznépet egy idő után ez persze elkezdte zavarni és számos harcos összetűzés keletkezett a két tábor között. A szóbeszéd szerint, az egyik nap valaki elvitte a meztelenkedők ledobált ruháit és ezzel csírájában fojtotta el a pucér erdei wellness trendjének kibontakozását.
Forrás:
Nyíregyháza.hu, Krúdy Gulya: Magyar tájak és Apukám 🙂
