Joli néni soha nem szerette a rágcsálókat, mindig is tartott tőlük, viszont kénytelen volt elfogadni, hogy vele együtt élő unokája valósággal rajong a tengerimalacokért. Néhány éve a 85 éves néni stroke-ot kapott, és kerekesszékbe kényszerült. A mai napig nehéz békét kötnie a sorssal, ami ezt mérte rá, lelki fájdalmát képtelenség volt enyhíteni.
De ekkor megérkezett Feri, az ivartalanított tengerimalac-fiúcska.
Lehengerlő stílusával, bájos természetével az állat azonnal Joli néni szívébe zárta magát, szinte az első perctől fogva barátságot kötöttek. Joli néni minden nap órák hosszat simogatja kis kedvencét, igazi felüdülést jelent neki, ha ölben tarthatja. Feri nem véletlen született erre a világra, gyógyír ő most minden bajra. Küldetése van. Nem is kicsi. Aztán ő is beteg lett. Egy zsírdaganat nőtt a hátára, aminek eltávolítása nem tűrt halasztást. A költséges orvosi vizsgálatokra, a komoly beavatkozásra és az utána járó lábadozási időszakra nem futotta a szerény körülmények között élő családnak. De ha Feri nincs, akkor oda a varázslat. A gazdik végül az interneten kértek segítséget, hátha történetük mégis boldogsággal zárulhat.
Hiszen Feri nemcsak egy közönséges rágcsáló, hanem egy igazi terápiás malacka, aki minden nap mosolyt csal beteg barátja arcára. Örömet szerez puszta létezésével.
Joli néni legkedvesebb elfoglaltsága: Feri szeretgetése
Ekkor jött a villámgyors segítség: Papp Renáta és Szalai Bálint személyében, akik a Magyar Tengerimalac-védő Közhasznú Egyesület lelkes aktivistái. Ők a Facebook-posztban értesültek arról, hogy Feri, és vele együtt Joli néni nagy bajban van. Azonnal kézbe vették a dolgokat: megszervezték a kis kedvenc műtétjét, sőt még a szállítást is ők intézték. A másfél éves tengerimalac ma már jól van, és megmentőinek hála makkegészséges.
“Évente körülbelül 100-200 tengerimalacon segítünk, ötéves működésünk alatt egész pontosan 912 példányt mentettünk már meg – mesélt a döbbenetes tényekről Szalai Bálint, aki korábban tengerimalac tenyésztő volt. – Joli néniék igazán példás kisállattartók, természetes volt, hogy finanszírozzuk Feri műtétjét és mindenben támogatjuk őket, amiben csak szükséges. Viszont sajnos nem mindenki ennyire felelős állattartó. Rendszeresen fogunk be kidobott malacokat közterületekről, erdőkből, de volt, hogy egy óvodaudvarban rohangáló állathoz hívtak bennünket. Legutóbb egy családtól kellett elkoboznunk 17 malacot, akik 2 tejesládában tengették mindennapjaikat koszosan, betegen, lesoványodva.”
Szomorú tény, de Magyarországon még ma is gyerekcipőben jár a felelős állattartás, az egyes esetek nehezen szankcionálhatók. Hiánypótló ágazat a kisállat-védők munkája, pedig igenis szükség van rájuk. Épp ezért Bálint és csapata kidolgozott egy interaktív előadássorozatot, amivel járják az iskolákat, hogy átadhassák tudásukat, tapasztalatukat a legkisebb korosztálynak is.
Feri, aki puszta lényével képes a gyógyításra
“Akkor lennék a legboldogabb, ha megszűnne az egyesület! – mondja Szalai – Mert ez nem jelentene mást, mint hogy az emberek megfelelő körülmények között tartják rágcsálóikat. De sajnos ettől még nagyon távol állunk. Csak egy mozdulat megvásárolni a gyerekünknek az áhított tengerimalacot, de utána 5-7 évig elfogadhatóan gondozni is kell őt. A szülők és most már a mi feladatunk, hogy megtanítsuk a gyerekeknek a jól ismert Saint-Exupéry mondatot: »Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.« Vagyis egy tengerimalacért is.”
Ferinek szerencséje volt. Szerető családja mindent megad neki, felhőtlenül él gazdáival és Baba nevű nőstény honfitársával együtt. Igazán meghálálja a szerető gondoskodást, hiszen egy beteg és idős néni mindennapjait teszi boldogabbá. Ugye? Én mondtam, hogy Feri nemcsak egy tengerimalac!
