A ’70-es évek közepétől a ’90-es évek végéig, amikor a CD még a kanyarban sem volt, és az a szókapcsolat, hogy felhőbe mentés teljességgel értelmezhetetlennek számított, floppylemezre mentettük az adatainkat, innen nézve nevetséges, maximum 3 MB-ig.
Ugyan mai szemmel ez az adattárolási technológia szerény teljesítménynek mondható, gyerekkorunkban mégis óriási lépésnek számított a hajlékony lemezek megjelenése. Végre úgy tudtuk a magunkénak adatokat, hogy nem kellett a kék haláltól rettegnünk, és bárhová magunkkal vihettük a kis lemezeket.