Szőke Lajos, a Gemenc Whiskey alapítója sosem veszekedett a feleségével, hagyta, hogy azt csináljon a gyümölcsökből, amit csak akar. Készült is sokféle lekvár, szörp, ivólevek és befőtt. A gazdaságuk erről volt híres. Szőke Lajos ugyanis hiába tanulta ki a pálinkakészítés mesterségét, mindig úgy gondolta, neki valami igazán különleges területen kell kamatoztatnia a tudását, írja a teol.hu.
Akárhányszor a jövőt tervezte, azon törte a fejét, hogy a gabonákkal kezdene valamit. Miután pedig elég sok kiváló whiskeyt megkóstolt, úgy határozott, övé lesz az első igazi whiskeyműhely az országban. 2011-ben nekivágott, és elkezdett megismerkedni a gabonalepárlás rejtelmeivel, 2015-ben pedig hivatalosan is megkezdődött a whiskeylepárlás a pörbölyi főzdében.
Régi vágya volt ez, a kereskedelmi és magánpárlók szinte kizárólag pálinkát főznek, így jött a gondolat, hogy ők valami mással foglalkozzanak, így döntöttek a whiskey mellett – mondta Szőke Lajos. Hozzátette:
„Két új szakmát is meg kellett tanulni ehhez: a gabonaszesz-készítést és a hordós szeszérlelést. A tervem az volt, hogy magyar grain whiskey-t készítek.”
Az amerikai és osztrák készítők a példaképei. Kukoricát, rozst, árpát használ alapanyagnak; az árpából malátát is készít. Új, maximum 136 literes zempléni tölgyhordóban, magas hőmérsékleten aktív érlelést folytat. Az 50 literes alaphordóban 65 százalékos gabonapárlatot érlel, minimum 2 évig. Két év után vagy utóérleli használt boroshordóban, vagy kipalackozza kétéves állapotában a whiskeyt.
Mintegy tízféle gabonával kísérletezik a gemenci szakember. Keverésük, cefrézésük főzési és érlelési technikái is eltérők. Készül például olyan whiskey, aminek az adja a különlegességét, hogy olyan hordóban érlelik, amelyben korábban szekszárdi kadarka volt. Van olyan kísérleti tétel, amelyiket tiszta rozsból főztek, és olyan is, ami kukoricából és tritikáléból készült fele-fele arányban.
„Kiváló gabonák teremnek Magyarországon, a hordókészítéshez is van jó fánk és mestereink is, és az éghajlat is kedvez a whiskey érleléséhez”
Szőke Lajos szerint csak azért nincs magyar whiskey, mert a pálinkakészítés hagyománya elvonja a figyelmet arról, minden adott ahhoz, hogy hazánkban jó minőségű gabonapárlatok készüljenek.
65 százalékos szesztartalommal kerül a főzet a hordókba, ahol három évet kell eltöltenie, hogy az uniós szabályozás szerint whiskey néven forgalomba kerülhessen.
A palackba már 48 százalékos párlatot töltenek, és az első tételek jövőre kerülnek forgalomba. Kóstolásra való mennyiségeket azonban már lehet ízlelgetni. Terjed a főzde híre és egyre több az érdeklődő. Szívesen meg is mutatja bárkinek a lepárlót, és nagy örömömére a többség nagyon meglepődik, hogy ilyen minőségű whiskey-t is lehet kóstolni Magyarországon.
A szigetországban kezdték
A whisky házi lepárlása párhuzamosan terjedt el Skóciában és Írországban, és a 16. század közepére mindkét országban általános volt. A ma ismert whiskyfajták a 19. században alakultak ki. A whiskyk fahordós érlelése is a 19. században jelent meg, és csak a 20. század elején vált általánosan elterjedtté. Korábban a legtöbb whisky érdemi érlelés nélkül került elfogyasztásra. Ezt a hagyományt ma már csak az amerikai törvények őrzik, amelyek szerint a whisky a tölgyfa hordóba töltése után bármikor palackozható. Az Európai Unió országaiban azonban csak a legalább 3 évig érlelt gabonapárlatok forgalmazhatók whisky vagy whiskey néven. Az elnevezés az élet vize kifejezésből ered.
