Ilyen a Gömböc (MTI-fotó: Beliczay László)
A rozsdamentes gyöngyszórt krómacél héjú, több mint 40 ezer liter térfogatú alkotás a Gömböc formájában egy olyan testet jelenít meg, amelynek megalkotása komoly kutatómunka eredménye – írja az MTI.
Mi is az a Gömböc?
A Gömböc az első ismert olyan homogén, konvex test, amelynek egy stabil és egy instabil, vagyis összesen két egyensúlyi pontja van. A Gömböc sajátos formája miatt mindig a stabil egyensúlyi pontjába billen vissza, függetlenül attól, hogyan tették le. Ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test bizonyítottan nem létezik a világon.
A Gömböc feltalálója két magyar építészmérnök, Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói, akik több mint 10 évnyi kitartó kutatás után találtak rá a Gömböc formájára, ezzel bizonyítva Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtését, amely szerint létezik olyan homogén, konvex test, amelynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van.
Ez a számítás segített abban, hogy a Curiosity marsjáró felvételein látható kövekből a feltalálók a NASA-val közösen bizonyítsák, hogy a Marsot valaha jelentős méretű folyók szelték át. A Pennsylvaniai Egyetemen működő drónkutatási központ piko drónjainak formáját ugyancsak a Gömböc ihlette.
Mára több ezer különféle Gömböc található több mint 50 országban. Az egyedi, sorszámozott darabok állandó kiállítási tárgyként láthatóak a világ leghíresebb egyetemein és múzeumaiban, többek között Oxfordban, a Princeton Egyetemen, valamint a windsori kastélyban, míg az úgynevezett könnyű Gömböcök akár online is beszerezhetők.
A közönség az eddigi legnagyobb, 2,5 méter magas Gömböc-szobrot a 2010-es shanghai világkiállítás magyar pavilonjában láthatta.
A Corvin Gömböc-szobor a Budapesti Corvin-negyed környezetében folyó tudományos kutatómunkára is fel akarja hívni a figyelmet.
