Annyira házasodik a magyar, mint a II. világháború után

2010 -ben összesen 35 ezer pár házasodott össze, ami az utóbbi évtizedek legalacsonyabb értéke volt, írja a KSH elemzésén alapuló cikkében a 444.hu. A házasságkötések száma a hetvenes évek közepén tetőzött – akkor évi százezer pár is összeházasodott -, azóta pedig folyamatosan csökkent, ennek a csökkenésének a mélypontja volt 2010. De 2010 óta eltelt már hét év, és ez alatt az idő alatt a házasságkötések száma újra kilőtt: tavaly már újra közel ötvenezer pár házasodott össze.

Ez az emelkedés a KSH szerint olyannyira példátlan, hogy legutoljára a II. világháború után lehetett ilyet látni, akkor is csak azért, mert a háború miatt elmaradt esküvőket elkezdték bepótolni a párok. Most azonban nem történt semmilyen háború.

A statisztikai hivatal utánanézett annak, mit is lehet tudni azokról a párokról, akik 2010 és 2016 között elkezdtek rohamszerűen házasságot kötni.

A csökkenés oka az volt, hogy a fiatalok elkezdték halogatni a házasodást. A kutatók szerint ennek a tendenciának lehet most vége, ugyanis azt vették észre, hogy az utóbbi években megtorpant a halogatás, az utóbbi három évben pedig meg is állt. Azaz az első házasság megkötésének átlagos életkora nem emelkedik tovább. A házasságok számának emelkedésével együtt pedig mindez már a KSH szerint annak a jele is lehet, hogy a halogatók most kezdték el bepótolni az eddig elhalasztott házasságokat.

Diplomával kevesebb az esküvő

Ha a házasulók életkorát nézzük, akkor azt látni, hogy tényleg az idősebb párok kaptak észbe. Bár minden életkorban jelentős volt a növekedés, de leginkább a 30-as éveik elején járó nők és férfiak házasságkötései emelkedtek. A fiatalok ugyanakkor továbbra sem hajlandóak házasodni.

Csökkent a felsőfokú végzettségű házasulók aránya, az alacsonyabb végzettségűeké pedig nőtt.

A legjelentősebb változás a diplomás nők körében történt, akiknek részaránya 2010 és 2016 között 40-ről 35 százalékra csökkent. Azonos végzettségű nők és férfiak házasodnak össze inkább, de ha nem, akkor ott többnyire a menyasszonyok végzettsége magasabb, mint a vőlegényeké.

Az iskolai végzettség amúgy a nőknél nagyon sokat számít, minél magasabb ugyanis egy nő iskolai végzettsége, annál később köt házasságot.

Borsod tartja a házasodási csúcsot

A KSH területi alapon is megnézte, hol kötötték az országban a legtöbb házasságot.

A főváros Pest megyével és a dunántúli megyék többségével együtt manapság már a legalacsonyabb házasságkötési arányokkal rendelkezik. A legmagasabb értékeket pedig az észak-magyarországi megyék és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érte el. Így most már Budapesten a legkisebb ez a szám, egész pontosan 54, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, azaz 74.

A KSH arra is rájött, mitől ugrott meg ennyire a házasságszám Borsod megyében: a budapestivel (és alapvetően az országos statisztikával) ellentétben ott a 30 évnél fiatalabb nők is nagy arányban elkezdtek házasodni.