A vasfüggöny mögötti reklámiparban sokszor futhattunk szürreális hirdetésekbe. Akkoriban megszokott volt, hogy a csokoládénak fiú neveket, a porszívóknak pedig női keresztnevet adtak. Az erkölcsös elvtársak pedig mindig csempésztek a reklámokba némi erotikával fűszerezett kétértelműséget.
„Ne verje ki, ne rázza ki, Mónikával szívassa ki!”
De az emlékezetes szlogenről ma már egyre biztosabban állíthatjuk, hogy valójában nem létezett. A “Ne verje ki, ne rázza ki, Mónikával szívassa ki!” tipikus példa az átkos reklámszövegeire, azonban ebben az esetben a szlogent az utókor költötte, ami aztán szóbeszéd útján terjedt városról városra.
Mónika helyett a porszívó ETA volt.