A magyar űrkutatás történetének egyben a hazai űripari fejlődésnek egyik mérföldköve volt, amikor 2012 februárjában sikeresen Föld körüli pályára állt az első magyar műhold, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megépített Masat-1. Közben lényegében elkészült a második magyar műhold is a BME-n, írja az Index.
Dudás Levente és a Smog-1 (MTI-fotó: Balaton József)
“2007-től 2011-ig tartott a Masat-1 tervezése, fejlesztése és építése, és aztán 1062 napon keresztül működött kifogástalanul, egészen a megsemmisülés pillanatáig” – idézte fel Dudás Levente egyetemi tanársegéd az első magyar műhold pályafutását. Dudás a Smog-1 projekt műszaki vezetője, a Smog-1 pedig a második magyar műhold, amit a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumában terveztek és építettek együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.
Bűvöskocka méretben
Az első magyar műhold tervezése és építése idején jöttek divatba a Cubesat-osztályú műholdak, amilyen a Masat-1 is volt. A relatíve olcsó és egyszerű, 10x10x10 centiméteres, legfeljebb 1,33 kilogrammos kockákból rengeteg egyetem és kisebb cég épített, vagy építtetett saját céljainak megfelelő. tAz elmúlt években megjelent egy még kisebb műholdformátum: a zsebműhold. Egy PocketQube, avagy zsebműhold élei fele akkorák, mint az egy egységes Cubesat műholdaké, azaz egy 5x5x5 centiméteres kockáról beszélünk.
A magyar műhold tervezett pályája (MTI-fotó: Balaton József)
A 2014 óta épülő Smog-1-en 14 fős hallgatói csapat dolgozik, villamosmérnökök, gépészmérnökök, informatikusok, és a munka oroszlánrészével készen vannak: a műholdból két példány lesz, az egyik 100 a másik kb. 80 százalékban van kész: az egyik a földi, a másik a tényleges repülő példány lesz.
A Smog-1 600-800 kilométer magasan, poláris napszinkron körpályán fog majd keringeni a fejünk fölött. Fő küldetése a digitális földfelszíni videóadások (Digital Video Broadcasting – Terrestrial, azaz DVB-T) által keltett rádiófrekvenciás (RF) szennyezettség, az RF-szmog mérése lesz.
Felesleges jeleket mérnek
Miért van erre szükség? A DVB-T kategóriás tévéadók felesleges, űr felé sugárzó rádiófrekvenciás jelei interferenciát okoznak a műholdak kommunikációs rendszereiben, azaz a műholdvezérlést nagyban nehezítik. Ezt szeretnénk mi elemezni a Smog-1 műholddal – magyarázta Dudás Levente. “Ha a TV-adók kicsit jobban fókuszálnák a kisugárzott jeleket a vevők irányába, akkor feleakkora befektetéssel tudnának működni. Vegyük például a Széchenyi-hegyi adót, ami 100 kilowatt teljesítménnyel sugároz, 400 kilowatt fogyasztás mellett. Hatékonyabb antennákkal a fele lehetne az adó rezsije.”
Van, illetve lesz egy másodlagos küldetése is a Smog-1-nek: az alig tenyérnyi kockába egy totál ionizáló dózismérő is lesz szerelve. Ez a műszer azt méri majd, miképp hat a napszéltevékenység a műholdra. A Napból származó intenzív ionizáló sugárzás ugyanis káros, tönkreteszi az elektronikát – ezt a roncsoló hatást méri majd folyamatosan a műszer. ”
A Smog-1 valószínűleg a hatodik hónap végére meg is hal – ellentétben a tervezett élettartamát sokszorosan túlteljesítő Masat-1-gyel.
Minden publikus
A magyar zsebműholdat egy 32 kilogrammos olasz műhold, az UNISAT-7 vinné az űrbe, 5-7 másik zsebműhold társaságában. A projekten belül amúgy publikus minden, a fejlesztésben részt vevő műegyetemista diákok nyílt forráskódú szoftverekkel dolgoznak, a tervezési dokumentumok, kapcsolási rajzok is nyilvánosak lesznek (amikor a Smog-1 már a pályáján kering), elvégre oktatási célú a projekt, szakdolgozatok, diplomatervek születnek az itt folyó munkából.
