Milyen lenne, ha a népmesék hősei útra kelnének, és hirtelen a jelenben találnák magukat? Mi lenne, ha a mesék szereplőinek nem varázsholmik, hanem elektronikus kütyük könnyítenék meg az életét? Izgalmas lett Világvége alsó című antológia, amelyben kortárs írók gondolták és írták újra a magyar népmeséket.
A mesék keletkezéséről és unortodox mesehősökről beszélgetett a Könyvesblog Kertész Edinával, a Világvége alsó szerkesztőjével és egyben szerzőjével.
A kötet írói egy vagy akár több népmesét írtak újra a saját történeteikben. Lackfi János, Gimesi Dóra és Vig Balázs új mesét találtak ki, amelyek csak motívumokban vagy hangvételben hasonlítanak a régiekre, viszont a stílus nagyon is rájuk jellemző, míg Tamás Zsuzsa és Varró Zsuzsa például két-két népmesét olvasztottak össze. Egri Mónika meséje A róka és a farkas a lakodalomban című mesének egy nagyon mulatságos világba áthelyezése, Mészöly Ági meséje a Minecraft birodalomban játszódik, ahogy Nyulász Péter is modernizálta A két bors ökröcskét. Molnár Krisztina Rita meséje pedig egy nagyon is mai családról és az őket összekötő erős kapocsról szól, csakúgy, ahogy A só című mese.
Mai adventi idézetünk a Világvége alsóból, Egri Mónika, A kínai raktárbalhé meséjéből. 🙂„– Híjjá, Brúszlíííí! –…
Közzétette: Naphegy Kiadó – 2017. december 9.
Mátyás király itt is álruhát ölt, csak éppen mackóbundát, a Kockán nyert princess című mese hercegnője nem a térdén lévő aranycsillagot mutatja meg, hanem az IP címét árulja el a kiskondásnak, a róka és a farkas pedig maffiózónak álltak, és selyempincsiék kínai éttermének raktárában dáridóznak.
Van persze sárkány is meg királylány Elekes Dóra meséjében, de ők boldogan élnek együtt, míg a királyfik halálra untatják a királylányt azzal, hogy csak fekvőtámaszoznak, és folyton magukat bámulják a tükörben.
Ami pedig a varázstárgyakat illeti, a főhőst nem láthatatlanná tevő köpeny segíti, hanem okostelefon, a mesebeli szegényember pedig nagy autót kap fáradozása jutalmául.
