A tízujjas vakon gépelés nagymestereinek szakmája ma már feledésbe merült, pedig a Kádár-korszakban népszerű foglalkozása volt a gyors-és gépírás a nők körében. A folyamatos diktálás közben gyorsírással vetették papírra a szöveget, majd egy hét alatt gyakran több száz oldalt is legépeltek.
A gépírónők munkája nem volt olyan egyszerű, mint gondolnánk: a korabeli írógépekre nagyobb nyomást kellett gyakorolni, mint a mai modern billentyűzetekre, így ha egész nap gépelt az ember lánya, az ínhüvely-gyulladás gyakori vendég volt.
A gyors-és gépírók fontos szerepet töltöttek be a hivatalok életében, hiszen az értekezleteken elhangzottakat, vagy az elvtárs által diktált szöveget gyorsan és pontosan kellett leírni: formai és nyelvtani szempontból is a topon kellett lenni.
El tudjátok olvasni a gyorsírással íródott retro szöveget?
Tudod mi áll itt? Fotó: Petrás Gabriella
