Amikor 1961 elején a Nagyapó meséi című mesesorozathoz felkérték Bálint Ágnest, hogy írjon történeteket, meséket, gondolt egy merészet, és a főszereplő nagypapa mellé beköltöztette a divat iránt elkötelezett Cicamicát, a mindig morgó Morzsi kutyát, és a vonaton talált Böbe babát, majd a kör tovább bővült.
A Futrinka utca lakók között volt még Sompolyogi-Mosolyogi, a róka, Egerenytűék, Kacsa Karola, Liba Leontin, Mókus bácsi és Tyúkanyó is. Egyetlen mesélő nagyapó helyett egész bábsereg alakult, akik a Csőr című újságot olvasták, miközben a Lépesméz nevű cukrászdában falatozták a süteményeket, ahol a háttérben a Macskasanzon duruzsolt halkan.
A 99-es busz, ami a Futrinka utca lakóit szállította ugyanolyan zsúfolt volt, mint bármelyik busz a körúton, a szomszédok leskelődtek, vitáztak, és az új lakót is olyan furcsán méricskélték, mint a mi utcánkban.
A Futrinka utca gyerekeknek készült, de a felnőttek is nézték, mert igazi, hétköznapi problémákat láthattak a képernyőn és karakterek is olyanok voltak, mint az életben: áskálódó szomszéd libák, pestiesen fecsegő Cicamica, megfontolt Böbe baba, sértődékeny és morgós Morzsi.
A sorozatot kéthetente vetítették, és élőben közvetítették a stúdióban játszódó előadást. Te is szeretted ezt a retro bábfilmet?
