Magyarország kúl

Szoft-kádári, multiszenzoriális sikertermék, avagy az a bizonyos Szagos-könyv!

Nyálazz, kaparj, szagolj! A Szagos-könyvre emlékezünk.

Igen, ez egy általános instrukció volt a 80-as években. Igen, gyerekeknek. És hogy mindenki megnyugodjon, akinek kimaradt volna esetleg az életéből a különös jelenség, egy egészen fantasztikus mesekönyvhöz kapcsolódott a divathullám, amelyben illatokért kaparásztuk azt a bizonyos felszínt.

A Berkes Péter-Csukás István-Sajdik Ferenc trió fémjelezte kiadvány és a lenyűgöző koncepció neve: Szagos-könyv.

Egy könyv, amit egyrészt két irányból is lehet olvasni – na nem úgy, mintha héberül is lenne benne szöveg, hanem fejjel lefelé és megfordítva -, másrészt amiben kis, kerek matricák voltak, melyeket megkapargatva a képeken látható tárgyak illata szabadult fel.

Fotók: Neményi Márton

Nem tudom, hogy a mai EU-konform időkben ez mennyire tűnik higiénikusnak, főleg akkor, ha esetleg a kevésbé szerencsés gyerekek csak az osztálytársak példányát dörzsölhették nyálas kis ujjukkal. De nem rémlik egy válság-szülői értekezlet sem, ahol a téma az lett volna, Pistike a Szagos-könyv és a kisiskolásokhoz mérten még azért elfogadható nyálcsere miatt hozta volna haza a kórságot…

Ami biztos, a meglehetősen kacifántos, egy fő és két alcímmel is rendelkező Űrhajó az orrbolygóról 1. – Az Orrhajó Űrnek indul – 2. – Kutya kutyául könyv egyértelmű sláger volt egy korosztály számára.

A történet egyébként három, egy aprócska hiba kapcsán a földre keveredő Orrbolygóbeli űr-gyerekről szól, név szerint Kipp, a hangfaló, Szipp, a színkebelező és Hipp, a számevő kalandjairól. A kötet anno 120 forintba került (most 1990 Ft-ért juthatunk hozzá pl. itt) és a fantáziadús nevű, Lenin krt. 9-11. szám alatt található Lapkiadó Vállalat gondozásában jelent meg, a Kossuth Nyomda kivitelezésben.

Hogy őszinte legyek, nem tudok több hasonló kezdeményezésről, talán a gyártásbeli nehézségek, talán a fent említett egészségügyi kérdőjelek miatt. Ami meglehetősen sajnálatos, mert a technológiai vívmányoktól még mentesen, ártatlanul felnőtt generáció számára, de még akár a mai kölyköknek is, iszonyat szórakoztató lenne pár további, legalább két érzéket aktivizáló kiadvány.

Persze ha az embernek megvan ez a régi kincse, még ha alig láthatóra fakult is a rágó, a citrom vagy épp a fenyő matrica és annak illata, az agyának egy rejtett zugából valahogy még ki tudja kotorni az izgalmat és persze a pontos tapasztalást, amit a kapargatás után érzett.

Bár a kiadvány végén, illetve fizikailag a közepén a végszó így szólt: Itt most hagyjuk abba! Szünet a következő könyvig, nem találtuk nyomát folytatásnak. Talán a német feliratokkal ellátott matricák importjával lehetett a gond. Vagy Sajdik végleg elmerült a mozgókép gyártásban. Ki tudja? Mindenesetre az alkotók egy kötettel is mini-kultuszt teremtettek. Aminek nyomán néhányan álmukban azóta is nyálaznak, kaparnak, szagolnak…

És ha már Sajdik, akkor:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top