100 km/órával a jégen: a magyar jégvitorlázók ügyesek

Január közepén szükségem volt egy fotóra a Tisza-tóról, az MTI keresője pedig kidobta az alábbi képet:

Jégvitorlások a Tisza-tavon megrendezett magyar bajnokságon Abádszalóknál 2017. január 7-én
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Jégvitorlást teljes nagyságában életemben egyszer, talán 7 éves koromban láttam a befagyott Velencei-tavon, azóta csak filmekben. Eddig fogalmam sem volt arról, hogy Magyarországnak van pár elhivatott versenyzője, és hogy egyikük a világranglista 8-adik helyén áll.

Hajó is, versenyző is akad

Ahogy a tavi/tengeri vitorlázást az urak időtöltésének vesszük, úgy ezt is annak gondolnánk, pedig a bekerülés jóval olcsóbb, mint a vízre, egy saját hajót már félmillió forintért megkapsz. Na persze, a magyar jégvitorlázónak utaznia kell (ami pénzbe kerül), hogy sokat edzhessen, hiszen a Balaton nem minden évben fagy be olyan szépen, mint idén.

A Magyar DN Jégvitorlás Osztályszövetség így is közel 60 tagot számlál.

Pataki Attila István, a szövetség nemzeti titkára elmondta, ebből egy-egy hazai versenyen körülbelül tízen szoktak indulni, nemzetközi versenyeken jelenleg négyen aktívak, hajóból ennél persze több van. „A hazai állományban lévő jégvitorlások száma nagyjából százra tehető; sajnos az elmúlt évek enyhe teleinek eredményeképpen nagyon sok garázsok mélyén, elfeledve kallódik” – tette hozzá.

És ha a gyerek véletlen megtalálja a sufniban?

És ha a kedve is megjön hozzá? Pataki elmondta, hogy utánpótlásprogramjukban ún. IceOptimist típusú, kisebb jégvitorlással (10–16 éves korig), junior kategóriában (16–24 éves korig) és felnőttben (24+) DN-típusú jégvitorlással lehet versenyezni.

Hozzátette, hogy az átlagéletkor egy-egy nemzetközi eseményen is 50 év feletti, és nagyon sokan 30 év felett kezdik el a sportot. Ezek után persze nem meglepő, hogy a fiatal jégvitorlások többnyire azokból az országokból kerülnek ki, ahol az időjárási viszonyoknak köszönhetően telente sokat lehet edzeni, fagyott vízfelületek szempontjából pedig hazánk nincs túl jó helyzetben. „Nem ritka, hogy akár 1000 kilométert is utazunk egy-egy verseny erejéig, vagy akár két futam között is – mondja Pataki. – Ennek a sportnak az előkészületek és az utazás is aktív része. A DN jégvitorlás 1936-os tervezése során is már szempont volt a egyszerű gyártástechnológia mellett az autó tetején való szállíthatóság.”

Versenyre menet – Fotó: Pataki Attila István

Na jó, de akkor mégis hova?

Amennyiben a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő vagy a Tisza-tó nem szolgálnak megfelelő, vitorlázható jégfelülettel, a Budapesttől 600 kilométerre lévő csehországi Lipnói-tó a legközelebbi jégvitorlás-paradicsom.

„Tagjaink gyakran járnak ki Lengyelországba és Észtországba is, mindkettő jégvitorlás nagyhatalomnak számít a nemzetközi közösségben” – mondja Pataki. A nemzetközi szövetség a világbajnokságokat páros években

a tengerentúli Nagy-tavak környékén rendezi, a honi szövetség tagjai itt rendszeresen képviselik Magyarországot.

Lehetek én a 61-edik igazolt?

Persze. „El kell jönni egy eseményre, kölcsön kell kérni vagy bérelni kell egy próbakör erejéig egy jégvitorlást. Ha megfelelő típusú az ember, teljesen rá lehet kapni – mondja Pataki. – Utána be lehet ruházni egy saját szettbe, és el kell járni további eseményekre.” Egy régebbi kezdő hajót már félmillió forint alatt meg lehet szerezni, a közösségen belül pedig folyamatos a cserebere. Egy új, nemzetközi versenyre szabott szett (korcsolyák, híd, test, árbóc, vitorlák) viszont elérheti a 2-3 millió forintos tételt is.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Papír nélkül vezethetsz

A jégvitorlázáshoz vízivitorlás-vizsga nem kell. A hajó persze hasonlóan működik, mint a vízi, csak éppen gyorsabb, néha például 100 km/órára is képes felgyorsulni, de felmerül a kérdés, hogy innen miként áll meg? „Ez szélsebesség, jégfelület és tömeg függvénye. Általában nagyobb sebességekről fokozatosan szélbe állva fékezünk le, erősebb szélben megesik, hogy 50 méteren keresztül is fékeznünk kell a szöges talpú cipőinkkel.”

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nemzetközileg

Múlt héten ért véget az IDNIYRA Európa- és Világbajnoksága, melyen a magyar flotta is képviselte magát. Az eseménynek eredetileg Észtország adott volna otthont, de a hazánkban is tapasztalható sarkvidéki időjárás odafent északon fél méter havat hozott, így a versenynek lőttek, nem lehetett a Balti-tenger partján megrendezi a futamot. A megnyitót a lengyelországi Giżyckóban, a versenyeket pedig végül a Szczecinek melletti Wielimie-tavon tartották.

Fotó: Pataki Attila István

Jövő

Pataki hozzátette, hogy áprilisban Budapesten tartják az IDNIYRA éves nemzeti titkári konferenciáját, most ennek az előkészítése köti le az idejét. Mint elmondta:

a 2019-es IDNIYRA Ifjúsági Európa- és Világbajnokság (JWC-JEC) rendezési jogát nekünk ítélték, már csak abban bíznak, hogy januárjában lesz megfelelő jégfelület hazánkban a rendezéshez.