A következő években 120 hektáron összesen mintegy 10 millió köbméter meddőanyagot és földet fognak megmozgatni az eredeti állapot helyreállítása érdekében.
A Karolina-bányató igazi ipari tájseb (Fotó: Veolia)
Négyszáz focipályányi felhagyott bányaterület rekultivációja kezdődött meg csütörtökön Pécs pécsbányai városrészében. Az ún. Karolina-külfejtés területének tájrendezése részeként a pécsbányai lakóövezet közvetlen szomszédságában a projekt megvalósítói egy 120 hektáros területet állítanak vissza az eredeti természeti állapotba.
A tájrendezés az állam és a bányát a rendszerváltást követően megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége.
A város északi peremén található zónában több mint három évtizeden keresztül, 1968-tól 2004-ig folyt aktív bányaművelés, és volt olyan időszak, amikor évente több mint 400 ezer tonna szenet termeltek ki a területről. Ennek eredményeképpen létesült a hatalmas, mintegy 80 méter mély bányatölcsér, amelynek alján a csapadékvíznek köszönhetően egy 28 méter mély tó is kialakult.
A felesleges vízmennyiség szivattyúzásáról és elvezetéséről, valamint az ingatlan őrzésről eddig is gondoskodtunk, azonban csak a természetes állapotnak a környezeti hatások minimalizálása mellett történő helyreállítása jelenthet megnyugtató megoldást a terület sorsára
– hangsúlyozta Rudolf Péter, a pécsi erőművet a Veolia-csoport tagjaként működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.
A munka nagyságrendjét jelzi, hogy összesen 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot kell a bányászat eredményeképpen kialakult katlanban elhelyezni. Emellett a munkálatok során a bányató vizének levezetéséről, illetve a gödör feltöltéséről is gondoskodni kell, majd a terület egészét 40 centiméter vastagságú termőfölddel kell borítani és növényekkel kell betelepíteni.
A meddő kitermelése, szállítása és ledöntése csak a nappali órákban fog folyni, hogy a munkagépek zaja minél kevésbé zavarja a környező lakosságot, emellett így a por-, zaj- és károsanyag-kibocsátás is kedvezőbben fog alakulni.
