A locsolkodás régi húsvéti szokás, és bár kamaszkorunkban a legtöbben inkább elbújtunk, mintsem végig feszengjük a kínos procedúrát és a bűzös kölnivizet, most, felnőttként a legtöbben már elismerjük a hagyomány egyedi báját.
De ha a „Zöld erdőben jártam…” kezdetű mondóka már a fülünkön jön ki, a locsolkodóknak a következő verseket ajánljuk – élethelyzetük és vérmérsékletük függvényében.
Túl az aranylakodalmon is gondolni kell a romantikára:
Piros golyó, zöld golyó,
Meglocsollak, vén tojó!
Szocialista húsvét:
Zúg a traktor, szánt az eke,
Elvtársnő, locsolhatok-e?
Csak semmi mellébeszélés, szorítkozzunk a lényegre:
Ól sarkában disznó röfög,
Meglocsollak, aztán mögyök!
Retró párkapcsolat felpezsdítésére, bimbódzó szerelem továbblendítésére:
Te vagy az, ki nekem maradt,
Meglocsollak, dőljél hanyatt!
Szemészet:
Kék erdőben jártam,
Zöld ibolyát láttam,
Holnap megyek szemészetre.
