Dédimama konyhája nemcsak kinézetében volt más, mint a mostaniak, de az ízek is nagyban különböztek a most megszokottaktól. A kemencében sült süteményeknek egészen más íze volt, mint a gáz- vagy villanysütőben készülteknek, és a kenyér ízét sem lehet összehasonlítani a nagyüzemi pékségekben sorakozókéval.
Amikor dédi még búbos kemencében sütötte a kenyeret, a kalácsot és a buktát, ilyen fából készült lapátokkal tolta be, és szedte ki a kelt tésztákat. Ezek a hosszú nyelű retró kenyérsütő lapátok a kemence mélyére juttatták a sütnivalókat, hogy aztán szép pirosan kerüljenek a péklapátról az asztalra.