Ha nagyapa nem tudott választani az Esti Hírlap, a Népszava, a Népszabadság, a Magyar Nemzet vagy a Nemzeti Sport közül, akkor inkább nekünk, unokáknak olvasott fel réges-régi történelemkönyvekből. Leporolta a vaskos, barna fedeles könyveket, felvette az okulárét, és belekezdett a regélésbe. Hangszíne annyira egyenletes és megnyugtató volt, hogy ha ebéd után hallgattuk, úgy elaludtunk, mintha az esti mesét hallgattuk volna.
Ezekre a retró szemüvegekre vigyázni kellett, mert könnyen elgörbült a száruk, és a javíttatásuk már akkor sem volt olcsó mulatság. De nemcsak nagyapáink, hanem a fiatalok is ilyen szemüvegeket viseltek, és nagyanyáink is, ha nem tudtak kellőképpen rázoomolni a Bibliára, a receptekre vagy az ismeretterjesztő irományokra az újságok hasábjain. A te nagyszüleidnek volt ilyen okuláréjuk?
