Nos, a válasz egyszerű, mint a mesében: van is, nincs is. Valójában egy dolog fontos (mint a sütés-főzésnél általában), hogy ez is, mint a szerelem, csupán csak kémia. A fermentáció, vagyis az erjedés a kulcsfogalom, hogy ezt ecettel, kenyérrel vagy burgonyával érjük el, az már saját világnézetünktől, diétánktól, neveltetésünktől és az éppen aktuális divatirányzattól függ. Sokan, sokféleképpen készítik a világ különböző részein ezt a savanyúságot:
hol mustármagot, hol tormát, hol petrezselymet tesznek bele, és van, ahol cukrozzák.
Olvashatunk olyan receptet, ahol szőlőlevelet, meggylevelet is tesznek hozzá. A kísérletezés és a kreativitás saját boszorkány-konyhánkban nem tilos, sőt az új ízek felfedezése hasznos és szórakoztató elfoglaltság lehet, legfeljebb a család egyszer-egyszer éhes marad.
Azonban lehetséges, hogy kevésbé vagyunk bátrak, ez esetben a következőket betartva a klasszikus (hagyományos) kovászos uborka kerülhet a nokedli mellé.
Közepes, semmiképpen sem kicsi uborkákat válasszunk, és sokak állítása szerint a kígyóuborka sem megfelelő.
A kovászolni való uborkának jellemzően apró tüskéi vannak, ezektől puha kefével érdemes a zöldséget megszabadítani, védőfelszerelés nélküli érintkezés esetén előfordulhat, hogy jóval az eljárás után is érezzük a bőrünkbe fúródó apró tűket. De inkább a kezünkben, mint a nyelvünkben, ugyebár. Az egyik legfontosabb mozzanat, hogy vágjuk le a két végét, mert keserű lehet, érdemes meg is kóstolni, ugyanis megkeseredhet tőle az egész üveg savanyúság. Két irányból bevágva, állítva kell az üveget kitölteni az uborkákkal, bár a bevágások száma valószínűleg semmit nem befolyásol. Egy adag kaprot az uborkák alá és fölé is lehet tenni, és a befőttes üveg megpakolása közben ne feledkezzünk meg a fokhagymáról sem.
Sós, meleg vízzel kell leöntenünk miután egy szelet kenyérrel maradásra bírjuk az üveg tartalmát.
Abban megoszlanak a vélemények, hogy szorosan le kell-e zárni, vagy elegendő lefedni, egy biztos: meleg helyen kell érlelni. A rossz hír az, hogy legalább három napot várnunk kell, mielőtt fogyasztható lesz; addig, amíg az olajos zöld színt nem érte el, ne engedjük be a lakásba, akárhogy kéri is. Ez után leszűrt levében egy hétig vígan el lesz a hűtőszekrényben, és ha mi is vígan elvagyunk, másnap a leve kiváló orvosság.
Szerző: Cene Annamária
Forrás: SokszínűVidék
