A náci Németország csapatait legyőző szovjet hadsereg 1945-ben szállta meg Magyarországot. „Hamar kiderült, a szovjeteknek eszük ágában nincs hazamenni még azután sem, hogy a sztálini államberendezkedést ránk kényszerítették” – írja bevonulásuk kapcsán a 24.hu.
A világ vezetői az 1947-es párizsi békeszerződés aláírásával „többé kevésbé” szentesítették a megszállást. Az egyezmény elrendelte ugyan a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó egységeinek kivonását, de egyszersmind azt is lehetővé tette, hogy Sztálin akkora haderőt hagyjon az országban, amekkorát „az Ausztriában állomásozó szovjet csapataikkal való kapcsolattartás” indokolt.
Fotó: David Turnley / Getty Images
Az oroszok kellemesen berendezkedtek nálunk. Ugyan Ausztria 1955-ben visszanyerte a függetlenségét, de Hruscsovnak esze ágában sem volt hazarendelni a szovjet csapatokat. Nem sokkal később megalakult a Varsói Szerződés, az 1956-os forradalom után pedig Kádár maga kérte, hogy „határozatlan időre” halasszák el a csapatkivonást.
Az oroszok távozásához Gorbacsov reformjai és a szocialista tábor lassú szétesése kellett. A szovjet pártfőtitkár 1988 decemberében, az ENSZ közgyűlésén ígérte meg, hogy három éven belül ötvenezer katonát, ötezer harckocsit és hat harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából. A nálunk állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka a következő év elején be is jelentette, hogy tízezer katonát – a nálunk állomásozó haderő ötödét – hazaszállítják; aztán felgyorsultak az események: leomlott a vasfüggöny, 1989. október 23-án Budapesten kikiáltották a köztársaságot, és az év karácsonyán már a békés demokratikus átmenet kérdéseiről egyeztetett Gorbacsov és Bush.
A magyar kormány 1990 januárjában szólította fel a Szovjetuniót csapatai kivonására, és az év márciusában Horn Gyula magyar és Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszter alá is írta az egyezményt, amelynek értelmében az év június 30-ig valamennyi szovjet katonának el kellett hagynia Magyarország területét.
A Veszprém megyei Hajmáskérről két nappal a szerződés megkötése után indultak el az első, felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket és katonákat szállító szerelvények. A kivonulás a tervezettnél is gyorsabban zajlott, utolsó szovjet katonaként Viktor Silov altábornagy, a Déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek parancsnoka lépte a határt 1991. június 19-én.
(Cikkünk alapjául a 24.hu összeállítása szolgált.)
