A magyar ember már csak olyan, hogy a barackról elsőre (talán) a lekvár jut eszébe, másodszorra viszont biztosan a pálinka, nagyjából utána pedig jön a barackos rétes. Felsoroltakhoz köthető a vidéki nagyszülő, jelesül
- a nagymama, aki lekvárt biztos főz, és rétest is biztosan süt,
- és a nagypapa, aki a maradék gyümölcsöt (valószínűleg) megfőzi pálinkának.
Jó lekvárt főzni viszont sokkal egyszerűbb, mint iható pálinkát, utóbbihoz ugyanis érteni kell. A 10 millió pálinkasommelier országában persze nehéz laikust találni, de szerencsére akadnak páran, akik egy kicsit jobban értenek a főzéshez, mint az átlag: akik (sok más mellett) tudják azt, hogy miből lehet jó pálinkát főzni, és azt, hogy a friss és érett gyümölcsből lesz jó szesz, nem a földre hullott, rothadásnak induló kerti gyümölcsök egyvelegéből. A lekvár sem ebből készül, pálinkát miért kéne belőle gyártani?
Tölts nyugodtan, de légyszi másnak, kösz
Van egy vendéglátós mondás, miszerint egy orosz a szék lábából is röhögve készít vodkát. Pálinkával ez nagyjából igaz az átlagmagyarra is, e sorok írója látott már zöldes színű zellerpálinkát is a Budapesttől nem túl távoli Terényben. Az otthon főzött pálinkák nagy része általában pont olyan, mint ahogy a szék lábából főzött vodkát elképzeljük: ihatatlan.
Na persze, most úgy 9 millió embert biztos megsértek, hogy hát hogy képzelem én azt, hogy „a Vili bácsi majd nem főz jó pálinkát, miközben a sufniban már akkor is kisüstizett, amikor még be se vonultak az oroszok”, de hát ez van. Sokáig nem utasítottam vissza, amit a haver/nagybácsi/após/random rokon főzött, de a túl sok fejfájás miatt idővel elkezdtem azt mondani, hogy „nem, nem kérek”, a „miért”-re pedig magyarázatnak annyit adni, hogy „sajnos nem bírja a gyomrom”. Tényleg nem, és nem azért, mert X.S.O.P. konyakokon edződött.
Rettenetes, hogy milyen sok rossz pálinka van, elég belegondolnom abba, hogy miket ittam kamaszkoromban
– mondja az NLCafénak Czakó Mónika, a Bestillo pálinkaüzem alapítója, aki a Zempléni-hegység lábánál nőtt fel, és kamaszként is gönci barackból készült (otthon főzött) pálinkát ivott. Azóta megváltozott az ízlése, vagy ha jobban tetszik: finomodott. És ráfeküdt a gönci barackra.
Czakó Mónika
Miért pont ez a barack?
Mert (szándékos ismétlés) a Zempléni-hegység lábánál járunk, és itt erre illik ráfeküdni. A gönci barack eredetvédett, a földrajzi árujelzőt kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén megye négy meghatározott kistérségében termesztett kajszibarackra lehet alkalmazni. Ezek az Abaúj-Hegyközi kistérség, az Encsi kistérség, a Szerencsi kistérség és a Szikszói kistérség.
Czakó eltökélten próbálja a gyümölcs hírét vinni, hogy ne csak az „eredetvédelmisek” meg a hungarikumosok ismerjék.
Pillanat: mi is az a hungarikum?
Hogy pontos leírást kapjunk, és ne kelljen nyílt sisakrostéllyal definíciós háborúba indulnunk, megnéztük a Hungarikumok hivatalos weboldalát, ahol a meghatározás szerint
a »hungarikum« a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.
Ilyen például Puskás Öcsi, a szikvíz, a Béres csepp és a magyar huszár is (jelentsen utóbbi bármit), most viszont kizárólag a gönci barackból készített pálinkára fókuszálunk (egyébként: a pálinka úgy, ahogy van hungarikum), a magyar huszárral majd máskor foglalkozunk, például ha lecsengett a hortobágyi örökös pásztorok okozta sokk.
A hungarikumot mint főnevet eleve szokás messziről kinevetni, de hát van is némi vurstli- és sramliszaga az egésznek, köszönhetően annak a felesleges parádénak, amit köré építettek. Talán Czakó Mónika is érzi ezt, hiszen azt mondja: „Büszkének kell lennünk rá, hogy a sárgabarackunk híres hungarikum. Használjuk ezt a szót nemes értelmében, és tegyük népszerűvé.”
Gönci barack egy kertben. Fotó: MTI / Szalóczy Tibor
A gönci barack (meglepődsz) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Göncről kapta a nevét. Ahogy a helyiek mondják, az otthona a Zempléni-hegy lábánál van, ott van megfelelő környezetben:
Ez a talajnak köszönhető, ami Göncön és környékén található. Sokan próbálkoznak azzal, hogy helyben vásárolnak facsemetét, amit az ország más részén elültetnek, aztán csalódnak, amiért az a fa nem ugyanazt a gyümölcsöt termi
– mondja Bodrogi „Fűszeres” Eszter gasztroblogger, aki ezer szálon kötődik a Zemplénhez, különösen Erdőbényéhez. Czakó Mónikával együtt állítják, nagyjából mindenhez jó a gönci barack, a blogger úgy véli, hogy ez a legfinomabb barack Magyarországon. „Nem véletlen, hogy aki teheti, csak ebből főz lekvárt. Általában drágább, mint a többi barackfajta, de sokkal zamatosabb, ízesebb. Nem is veszek soha másfélét. Ami nem fogy el frissen, azt lekvárnak főzöm be. Különböző sűrűségű lekvárokat készítek belőle, de mással már nem ízesítem. Régebben próbálkoztam levendulával, naranccsal és vaníliával is, de ezen a barackon minden csak ront. Teljesen felesleges.”
Czakó Mónika szerint a baracknak minden egyes része jó valamire, túlmutat a gasztrón. Magjának olaja és őrleménye egészséges, a kozmetikai ipar is felhasználja egy-egy készítményébe.
Főzde
Barack vs. Balaton Sound
Jó, múlt héten ért véget a VOLT fesztivál, és éppen dübörög a Balaton Sound, Boldogkőváralján viszont voltak olyan bátrak, hogy erre ráhívták a Gönci Barack Vigasságot. Sok merészség persze nem kell hozzá, e hét csütörtökön talán kevesen dilemmáznak, hogy „most akkor barack vagy Sound legyen a hétvégi muri”. Az előadók és a gasztrosor sem ütik egymást, míg Zamárdiban David Guetta gyalázza a basszust, addig a Zemplénben a Magashegyi Underground játszik, míg előbbin New York hot-dog a menü, addig utóbbin elvárás a gasztrósoktól, hogy valamilyen módon jelenjen meg a gönci barack az ételeikben. „2012 óta csináljuk a rendezvényt, idén először visszük fel a várba – mondja Czakó Mónika. – Ez nem egy pálinkafesztivál, itt a lekvártól a szörpig van minden. Az őstermelők is kimennek, lehet tőlük vásárolni.”
A július 6-ra és 7-re belőtt fesztivál fő helyszíne Boldogkő vára, illetve a Bestillo Pálinkák háza és a Terra-Boldogkő látványpince, teljes programért klikk ide.
Meg akarja mutatni magát a régió, és szeretnénk, ha a fesztivál az itt élőknek adna egy kis tartást. Az az érzésem, hogy itt van nekünk ez a kincs, de a környékbeliek ennek nincsenek annyira tudatában, mint kellene. A barack gerincet kellene hogy adjon a könyéknek. Jó lenne, ha nem csak pálinka és lekvárüzem lenne, hanem például aszaló is. Ha meglátnák a vállalkozók ebben a lehetőséget
– mondja Czakó Mónika.
Lassan vége a szüretnek
A sárgabarack szezonjának lassan vége, a gyümölcsöt már szedik országszerte. Gönc környékén a legtöbb kertben van saját barackfa, Bodrogiéknak például kettő, de az kevés nekik. „Lent szoktam vásárolni helyben – mondja. – Pesten sok barackra rámondják, hogy gönci, közben köze nincs hozzá sajnos.”
Czakóék nyilván nem két fa gyümölcséből főznek, ha jó évük van, ezer mázsa is megterem a fáikon. „A szüretelés nem annyira kicentizett, mint a szőlőnél, jó három hétig tart a szüret hat hektáron – magyarázza. – Elkezdik a koronák széleitől, és haladnak befelé, míg el nem fogy.” Ezt követi a válogatás, a cefrézés, a főzés… 100 kiló gyümölcsből náluk 8,75 liter 40 fokos pálinka fő le. Per fő ez több évre elég, mármint ésszerű fogyasztás esetén. Amúgy nem.
