Tinédzserkorunkban, amikor szüleink szeme rendszerint elkerekedett az aznapi szettünk láttán, mi széles mosollyal, elégedetten léptünk ki a kapun. Minél nagyobb volt az elképedés, annál jobban és annál divatosabbnak éreztük magunkat. Ma már talán máshogy látjuk, de most sem cserélnénk el a retró háremnadrágunkat, a haspólókat, a gigantikus patacipőnk pedig pláne ereklyének számít, és talán még megvan valahol a szekrény alján. De ha igazán divatosak akartunk lenni a mini kerítésdrótra emlékeztető nyaklánc és a karra csapható karkötő mellé Baby-G órát is hordtunk, ami minden csajos színben kapható volt – persze csak ha össze tudtuk spórolni a zsebpénzünkből, és elég menőnek éreztük magunkat hozzá.
