A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében – írja az MTI. A kutatók eredményeit bemutató publikáció szerdán jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben.
A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak kutatásában.
Az eredmények alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem”. „Bár hőmérséklet-emelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben” – idézi a közlemény Alpár Alánnak, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetőjének szavait.
Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, amely a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb: ennek során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően meghatározó prefrontális kéreg felé a másodperc törtrésze alatt.
Mint a kutatásból kiderült, ugyanezek az idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, amelynek hatása ugyanakkor jóval később jelentkezik és tartós. A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az úgynevezett ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz.
Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat; az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amelyek a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.
Alpár Alán szerint nagyon valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ugyanakkor ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe.
Az agyvízen keresztüli fent leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kutatások részben kollaborációban, Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósultak meg. A kutatás során több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, amely a későbbiekben gyógyszercélpont lehet a farmakológusok számára.