Az 1900-as évek elején a Ferencváros az egyik legzsúfoltabb kerülete volt Budapestnek: gyárakkal, üzemekkel, vágóhidakkal és szeszfőzdékkel teli. Több ezer munkás és családjaik laktak a környékbeli bérházakban. Ebben az időben még a lakások nem voltak felszerelve fürdőszobákkal, ezért a Budapest Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa úgy határozott, hogy mielőbb meg kell építeni a város első tisztasági fürdőjét, ahol olcsón biztosítani tudják a higiéniailag szükséges tisztálkodási feltételeket. Így indult a mai Dandár Gyógyfürdő karrierje 1921-ben.
Az építkezés viszont csak 1928-ban kezdődött meg. Két évre rá nyithatta meg kapuit az igazán egyedi épület, a Maróti Kálmán tervei alapján készült expresszionista fürdő. Kicsit olyan, mintha Amszterdam utcáin sétálnánk, mivel a tervező a holland mintákat követte, épp ezért emelkedik ki a budapesti házak sorai közül. Az indulásnál tizenöt felnőtt- és ugyanennyi gyerekkádfürdőt vehettek igénybe a tisztálkodni vágyók. Az öltözőket úgy alakították ki, hogy az óvódáskorúak is könnyen eligazodhassanak benne: különböző állatfigurákkal jelölték a kabinokat
– meséli Fábián Károly, a fürdő vezetője.
Kültéri termálmedencék (Fotó: Chripkó Lili)
Hét év után, az II. világháború miatt ideiglenesen bezárta kapuit a Dandár, mégis szerencsésnek mondható, mivel ez volt az egyetlen fővárosi fürdő, amelyet nem ért bombatámadás, és gyakorlatilag sértetlen maradt a teljes épület. Az ostrom után, 1945-ben újra megnyithatták, és egészen 1971-ig biztosította a lakosok tisztálkodását, aztán 1978-ban ismét egy időre búcsúzott.
Melyik a legnépszerűbb?
1913-ban nyitotta meg kapuit a Czigler Győző tervei alapján épült Széchenyi Gyógyfürdő (akkor Artézi fürdő). Egészen a II. világháborúig felfelé ívelt a Szecska karrierje, látogatottsága folyamatosan nőtt. 1945-ben kezdték meg a hatalmas károkat szenvedett fürdő helyreállítását, s csakhamar megint folyamatos telt házzal büszkélkedhetett. A Szecska Európa legnagyobb fürdőkomplexumává nőtte ki magát, évente körülbelül 2 millió hazai és külföldi látogatja.
„A környékbeli lakások ekkorra már felszerelkeztek fürdőszobákkal, vagy legalább a bérházak szintenként megoldották ezt a problémát, és nem volt már szükség a Dandárra” – folytatja a fürdő kacskaringós történetét Fábián Károly.
A zárva tartás hét éve pont elég volt ahhoz, hogy teljesen átépítsék, és egy kivételes gyógyfürdőt varázsoljanak belőle. Eleinte speciális, erre a célra kifejlesztett lajtoskocsikkal naponta hordták a gyógyvizet a Széchenyi és később a Paskál fürdőből. 1987-től a közeli Közraktár utcában található termálkútból nyeri a Dandár a gyógyvizet, amelynek összetétele megegyezik a Gellért fürdőével. 2005-ban saját, fúrt kutat kapott a fürdő, amely a Nemzeti Színház közelében található.
A magas fluoridion-tartalmú, nátriumban gazdag, oldott kalcium-magnézium-hidrokarbonátos, szulfátos kloridokban is bővelkedő minősített víz hatékonyan enyhíti, gyógyítja az ízületek degeneratív megbetegedéseit, idült és félheveny gyulladásokat, a porckorongsérvet és az idegzsábát. Az épületen belül található egy ivókút is, amelynek vize ugyancsak jó hatással van az emberi szervezet működésére. Ennek vizét érdemes kúraszerűen alkalmazni: három héten át napi fél liter víz fogyasztása fedezi a napi kalcium- és magnéziumbevitelt, enyhíti az ízületi megbetegedéssel járó kellemetlenségeket.
Nem mellesleg ez a város legolcsóbb gyógyfürdője, ahol az utóbbi években komoly fejlesztések történtek. Van kinti és benti gyógymedencénk, finn szaunánk, gőzkamránk és egy hideg vizes merülőmedencénk. Októberben át tudunk adni egy a vendégek részére ingyenes parkolót is. A hangulat hétköznap délelőttönként igazán családias, és ahogyan az a gyógyfürdőkben megszokott, nálunk is lehet kőből készült sakktáblán játszani
– mondja a fürdővezető
A gyógymedencék (Fotó: Chripkó Lili)
A Dandár nem csak arról híres, hogy elsőként fogadta a budapestieket tisztálkodni. Mást is tárt karokkal vártak: a külső medencénél áll egy női szobor, amely eredetileg a kispesti Hattyú strandot díszítette, de később azt bezárták, és helyére megépült a Csinszka-lakópark. A szobrot ekkor átköltöztették a Palatinusra, de a strand felújítása után már itt sem tartottak rá igényt. Kilakoltatták, és egy sötét raktárba került. Amikor a Dandár tudomást szerzett a Farkas Béla szobrász keze munkáját dicsérő alkotásról, azonnal elkérte, s azóta ezzel a csodás Vetkőző lánnyal közösen fürdőzhetnek az év tizenkét hónapjában az odalátogatók.
A Vetkőző lány (Fotó: Chripkó Lili)
A főváros legidősebbje. És legkisebbje
A II. kerületben található Király Gyógyfürdő Buda török megszállása alatt épült. 1565-ben Arszlán budai pasa kezdeményezte létrejöttét. A kezdetekkor és még ma sem rendelkezik saját kúttal, vízellátása a Szent Lukács gyógyfürdő térségében feltárt hévizes kutakból történik. 1796-ban a teljes építmény magántulajdonba került, a Kőnig család vásárolta meg, és végül innen kapta „királyi” nevét a mai Budapest legkisebb gyógyfürdője.
