nlc.hu
Minden nő erős!

A női szuperhősök története

Biodíszletként kezdték a férfiak mellett, ma már kenterbe verik őket (x)

Hosszú utat jártak be a női szuperhősök az elmúlt nyolcvan évben. Most, hogy – többek között Batwoman személyében – itt az új generáció, érdemes áttekinteni, honnan indultak és hol tartanak most.

Aki RÉGÓTA óta követi a szuperhősök történetét, annak úgy tűnhet, a képregényadaptációk (és persze maguk a képregények) női szereplői mind erősek, emancipáltak, minimum felveszik a versenyt férfi „kollégáikkal”, vagy inkább (többnyire) kenterbe is verik őket. Wonder Woman, aki egyszerre pacifista, naiv hős és egyszemélyes hadsereg, Supergirl, aki nemcsak a nagy szuperember unokahúga, hanem önmaga jogán válik hőssé, az antihős Harley Quinn ma már népszerűbb, mint Joker és így tovább… A DC és más kiadók női hősei már csak ilyenek, nem?

A helyzet az, hogy nem. Pontosabban ma már igen, de nem volt ez mindig így. A szuperhősnők ugyanis évtizedekig legfeljebb a férfiak kiterjesztései lehettek, jobb esetben saját akarattal, rosszabb esetben biodíszletként egyengették az „igazi” hősök útját, a (férfi) írók és rajzolók pedig vagy a szexuális fantáziáikat élték ki rajtuk, vagy egészen konkrétan propagandacélra használták őket. Hosszú út vezetett tehát idáig, ahol most tartunk – érdemes áttekinteni.

A vad 40-es évek

Furcsa időszak volt a női szuperhősök aranykora: kezdetben ugyanis férfias szerepeket kaptak és feministábbak voltak, mint a következő évtizedekben valaha. Ebben egyébként van logika: a második világháború alatt, férfiak híján nők milliói voltak kénytelenek bebizonyítani, hogy képesek elvégezni bármilyen munkát, ami addig az „erősebb” nem privilégiuma volt, a fizikai munkától a felelős, vezető tisztségekig. Ezt tükrözték a korabeli képregények is, például az 1940-ben színre lépett első szuperhősnő, Fantomah, a dzsungel rejtélyes úrnője, aki természetfeletti képességeivel védte – igen, jól gondoltátok – a dzsungelt. Még egy női képregényszerző hősét is nyomdába engedték (ő volt Tarpe Mills Miss Fury-ja), de ekkor, 1941-ben jelent meg a legismertebb női képregényalak, Wonder Woman.

Diana hercegnő – ez ugyanis Wonder Woman „polgári” neve, és természetesen semmi köze az 1997-ben elhunyt igazi hercegnőhöz – elsőre igazi feminista ikonnak tűnhet, ám története rejteget sötét és szaftos meglepetéseket. Alkotója, William Moulton Marston a BDSM és a többnejűség (de legalábbis a nyitott, kötetlen házasság) elkötelezett híveként szó szerint beleszőtte szexuális vágyait Diana alakjába, aki jellegzetes miniszoknyájában rendszeresen birkózással, finoman fogalmazva szuggesztív pozíciókban, ha kellett, mágikus lasszója segítségével térítette jobb belátásra a férfiakat. Moulton egyszerre mintázta hősét feleségéről és szeretőjéről, akikkel egyébként teljes békében éltek – egy háztartásban. A ma ismert Wonder Womant a szexuális forradalom utáni évtizedeknek, végül pedig Patty Jenkins rendezőnek köszönhetjük, akinek hagyta a karakter jogait birtokló DC, hogy elkészítse az első igazi feminista szuperhősfilmet. Ennek folytatása, a Wonder Woman 1984 hamarosan érkezik a HBO Go kínálatába, azaz hamarosan mindenki megnézheti, hogyan boldogul a már jóval kevésbé naiv, de még mindig rendíthetetlen igazságérzettel megáldott hősnő a fogyasztói lázban égő 80-as években. Dianát egyébként közben a képregényekben is „rehabilitálták”: 2016-ban derült ki róla egyszer és mindenkorra, hogy biszexuális.

Wonder Woman

Forrás: DC Comics

Előreszaladtunk. Egy kicsit vissza kell térnünk

a kiábrándító 50-es és 60-as évekbe.

A háború végével az amerikai kormány mindent megtett azért, hogy a nőket szépen visszaterelje oda, ahová szerintük valók: a konyhába és a hálószobába. Erre nem csak demográfiai szempontok miatt volt szükség, hanem azért is, mert a háborúból hazatérő katonák és az éppen felnövő fiaik kissé kényelmetlenül érezték magukat, miután a világukról kiderült, hogy nemcsak az övék, hanem éppen annyira a nőké is, és szerették volna visszakapni. 1954-ben éppen ezért az Amerikai Képregényszövetség letett az asztalra egy etikai kódexet a szuperhősök és -hősnők „morális szabályozása” érdekében. Ennek lényege az volt, hogy a női hősöket (és általában a női szereplőket) csak a házasság szentségén belül, a hagyományos családmodell feltétlen híveként volt szabad ábrázolni. A Wonder Womanen kívül a Superman- és Batman-történetekért felelős DC ezt kiegészítette azzal, hogy a nők csak másodrendűek lehetnek férfi kollégáikhoz képest. Csak egy kiadó nem tartotta be maradéktalanul a szabályokat: az Atlas Comics az ötvenes-hatvanas években is olyan bátor nőket mutatott be, mint a Fantasztikus Négyes láthatatlan nőtagja, Susan Storm. Aki egy kicsit is ismeri a képregények világát, az ebből már sejtheti, hogy az Atlas a Marvel elődje volt.

Fantastic Four

Forrás: Marvel

Ezek után nem meglepő, hogy a Marvel maradt a szuperhősgyárak szuperhőse

a 70-es, 80-as években

is. Bár 1977-es Ms. Marvel nevű karakterük volt az első deklaráltan feminista aktivista szuperhősük; sorozata sajnos nem volt túl sikeres, de azért átvészelte az elmúlt évtizedeket, most épp a Disney készít sorozatot, ebben már Kamala Khan a polgári neve és muszlim miliőben játszódik. Az X-Men világában eközben feltűnt Főnix (korábban Csodalánynak, azaz Marvel Girlnek hívták; ahogy a neve is sugallja, Főnix már sokkal erősebb, teljes joggal tartanak tőle a férfiak is, igaz, éppen attól veszélyes, hogy nem mindig tudja irányítani telepatikus és telekinetikus képességeit), és ugyanebben a sorozatban tűnt fel az első széles körben ismert és elfogadott fekete női hős, Storm (a filmekben Ciklon). Azonban még ekkor is legfeljebb mellékszereplők lehettek a férfiak uralta csapatokban vagy egy-egy férfi szuperhős mellett; arra a nyolcvanas évekig várnunk kellett, hogy igazi főszerepet kapjanak. Ekkor nevezték át a Fantasztikus Négyes Invisible Girljét Invisible Womanre (nem túl fantáziadús, de sokat mondó döntés), és ekkor kapott vezető szerepet a Bosszúállók-csapatban Darázs (Wasp). A legtöbben persze őt is az elmúlt évek filmadaptációiból ismerik.

Itt-ott már vázoltuk, hogyan jutott el egy-egy női szuperhős az

emancipált 90-es évektől napjainkig.

Marvel kapitány az új képregényekben és filmekben már erősebb, mint a Bosszúállók bármely tagja, a Scarlett Johansson alakította kémnő, Fekete Özvegy pedig nem csak bőrszerkós, szexi femme fatale többé, hanem öntudatos, erős és nagyon érdekes egyéniség. Gwen Stacy, aki korábban Peter Parker szerelme volt (és fő szerepe a képregényekben az volt, hogy halálával igazi felnőtt szuperhőst csináljon Pókemberből), az Irány a Pókverzum! című (a fura cím ellenére lenyűgöző) animációs filmben Spider-Gwen néven végre felvehette a pókjelmezt. Kissé igazságtalanok vagyunk, hiszen a Marvel- és DC-univerzumon kívül is van élet; a képregénytörténelem legvagányabb és legőrültebb hősnője, Tank Girl például egy brit szerzőpáros műve. A posztapokaliptikus környezetben, mutáns kenguruk és egyéb furcsa lények közt rendet rakó borotvált fejű, tankmániás punk lány történetéből 1995-ben mutattak be egy méltatlanul alulértékelt filmet.

Tank Girl

Forrás: Read All Comics Online

Természetesen nem hagyhatjuk ki az elmúlt évtizedek legnagyobb szuperhős-sikersztoriját: Batwomant, aki, ahogy a neve is sugallja, először Batman partnereként (és valljuk be: másodhegedűseként) tűnt fel az ötvenes években, Kathy Kane néven. A DC agytrösztjei évtizedekig nem igazán tudtak mit kezdeni vele, illetve általában azzal, hogy egyre inkább elterjedt Batman homoszexuális olvasata: eszerint titokban (bár ránézésre is nyilvánvalóan) kapcsolatban élt Robinnal. Ez persze az olvasói fantázia szüleménye volt, mégis lehetetlen feladatnak bizonyult a híresen magányos, a titkát féltve őrző Bruce Wayne mellé tisztességes női partnert találni.

A tökéletes válaszig 2006-ig várnunk kellett: ekkor mutatkozott be az új Batwoman, most már Kate Kane néven. A belőle áradó természetes kúlságon és erőn kívül azzal robbant be a köztudatba, hogy ő volt az első nyíltan leszbikus párkapcsolatban élő szuperhős. Ha valakinek, akkor neki van esélye, hogy a kiégett, testileg-lelkileg összetört Bruce Wayne utódja legyen a denevérjelmezben; hogy sikerül-e, az a HBO Go platformon nézhető azonos című, éppen a második évadánál tartó sorozatából kiderül.

Forrás: tvovermind.com; herculture.org

További cikkek a témában

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése