Egyvalami biztos: az első migrénes élmény olyan ijesztő, hogy sokan rohannak az orvoshoz – ami a tüneteket figyelembe véve nem is meglepő. Főleg hogy a megszokott fájdalomcsillapító sokszor semmit nem ér.
Gyakorlott migrénesek már a migrénaurából felismerik, hogy nehéz napjuk lesz – látási zavarok lépnek fel, csillámossá válik a látótér, káprázik a szem, a tévé, a monitor vakítónak tűnhet. Akinél először fordul elő, nagyon megijed, főleg hogy a tünetet hányinger követheti, sőt a test fél oldala is lebénulhat, illetve előfordulhat még beszéd- és mozgászavar, szédülés vagy görcsös reszketés.
A migrénaura általában nem tart tovább 30-60 percnél, ezt követi a kínzó fejfájás, azaz a migrén. De azon túl, hogy a migrén az agyi erek összehúzódása és kitágulása miatti fájdalom, mi lehet a hátterében?
Kérdések. Válaszok?
Nincs eldöntve, hogy pontosan mi okozza a migrént, ám az utóbbi években számos megalapozott feltételezés született a témával kapcsolatban.
A kialvatlanság és a fáradtság, melynek egyenes következménye az idegesség és a stressz külön-külön is kiemelt indoknak számítanak, sokan ezekre fogják a rohamot, ám ugyanígy lehet az inaktivitás vagy akár a túlzott fizikai megterhelés is a panasz okozója. Mivel érösszehúzódásról és tágulásról beszélünk, az ingadozó vérnyomás is lehet a fájdalom kiváltója, amit egyébként a cigarettával, alkohol- és kábítószer-fogyasztással, illetve koffeinnel is megalapozhatunk – noha egyesek arról számolnak be, hogy a kávé pont hogy segít a migrén elűzésében, sőt sokan eleve koffeintartalmú fájdalomcsillapítót vesznek be, mely gyorsabban szívódik fel az átlagosnál.
Érdemes leírni
Sokan vannak, akik saját maguk és az orvosuk számára úgynevezett migrénnaplót vezetnek, melyben a rohamok időpontját, az aktuális időjárást és a fájást megelőző személyes lelkiállapotot is leírják. Ezekből kikövetkeztethető, hogy a frontok, az időjárás változása is hatással lehetnek a migrénre, akárcsak a depresszió. Előfordul, hogy a migrén sokszor egy válságos időszak végeztével, a nyugalom első pillanatában üt be. Például egy stresszes munkahét után péntek este, vagy éppen szombat reggel – és ezzel tönkre is vágja a fél hétvégét.
Adalék
Ahhoz, hogy a migrént még inkább titokzatos jelenségnek könyvelhessük el, az utóhatásai is hozzásegítenek. Általános, hogy a roham után az ember fáradtnak érzi magát, de a vizsgált esetek egy csekély százalékában az alanyok ennek pont az ellenkezőjéről számoltak – úgy érezték magukat, mint akik napokat pihentek.
Mit tegyünk előtte, közben, utána?
Gyakorlott migrénes a rohamot már a migrénaurából felismeri, és pontosan tudja, hogy mit kell tennie. Kilábalni a migrénből kizárólag nyugodt környezetben lehet. Hátra kell dőlni, sok folyadékot fogyasztani, lehunyni a szemet, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Még jobb, ha a szobát be tudjuk sötétíteni.
Amennyiben többször előfordul a roham, esetleg krónikussá válik (azaz havi legalább 15-ször fordul elő), minél előbb orvoshoz kell fordulni. Általában nyaki gerinc- és agyi MRI-re küldik a beteget, hogy kiderítsék, van-e elváltozás. Amennyiben nem találnak, sajnos a fentebb felsorolt lehetséges okok között kell kutakodni, és amennyire lehet, a táplálkozásra és életmódra súlyos hangsúlyt fektetve élni a mindennapjainkat, hogy kizárjuk a lehetséges rohamot.
