Minden gyerek szívesebben eszi meg azt az ételt, amibe a készítésekor kicsit belekutyulhatott – ha másért nem, már ezért érdemes a gyereked a konyhai műveletekbe minél hamarabb bevonni. Ez a közös játék mindkettőtöknek nagyon emlékezetes és tanulságos lesz, és ha el tudod viselni a felfordulást, akkor biztosan kiválóan fogtok szórakozni, miközben készül az ebéd!
Kisebbek is elkezdhetik
Már kétéves kortól elkezdheted bevonni a gyermeked a kisebb konyhai műveletekbe. Ebben a korban minden apróság nagy élvezetet okoz nekik, legyen szó akár csak a hűtőajtó becsukásáról vagy az ételek kóstolgatásáról. Ahogy cseperedik, úgy kaphat bonyolultabb feladatokat is – például belenyúlhat a tésztába, hogy gyúrja, odaadhatjuk neki a kimért fűszereket, hogy azokat az ételbe tegye. 5-6 éves kortól már nyugodtan a kezébe vehet tompa kést is a puhább dolgok felszeletelésére, zöldségpucolásra, sőt ekkor már az egyszerűbb szendvicsek összeállítását is rábízhatjuk az előkészített alapanyagokból. Egyébként minél előbb vonod be a gyereket a konyhai munkákba, annál jobb: ha csak kamaszkorban találkozik például ezekkel a teendőkkel, akkor könnyen lehet, hogy nyűgként, kényszerként éli meg őket – anya már megint feladatokat oszt rám! –, és ez elveszi a tevékenység örömeit, míg ha “belenő” a konyhai ténykedésbe, akkor természetessé válik számára ez a későbbi felnőtt életében oly fontos munka.
Mit bízhatunk a gyerekre a konyhában?
Nagyobbacska, 3-4 éves gyerekekkel érdemes olyan fogások készítésével kezdeni a konyhai munkát, amiket egyébként is szeret. Kiválóan megfelelnek erre a célra a gyúrható, “maszatolható” ételek: a túrógombóc, a nudli vagy a krumplipüré. Sokan a palacsintával kezdik a sort, mert ezt általában imádják a gyerekek, és nagyon lelkesen vesznek részt az elkészítésében, ráadásul sütés közben megismerkedhetnek azzal is, hogy miként lehet ezt a finom desszertet egészségessé is tenni: például úgy, ha a teljes kiőrlésű lisztet használunk, cukor helyett pedig agavénektárral, juharsziruppal vagy barna cukorral édesítünk.
A “maszatolás” mellett rájuk bízhatjuk a kevergetést, a liszt szitálását, a különféle dolgok öntését, a kóstolgatást, de részt vehetnek például az ételek feldíszítésében is – óriási sikerélményt jelent az a gyerekeknek, ha az összegöngyölt palacsinta tetejére ők szitálhatják rá a fahéjat vagy a kakaóport. Arra azonban számítsunk, hogy a gyerek “közreműködése” miatt a szokásosnál jóval tovább tart majd az egyes ételek elkészítése és a felfordulás is kétszer akkora lesz, mintha egyedül álltunk volna neki az ebédfőzésnek. Éppen ezért tervezzük meg úgy a napot, hogy a közös főzésre elég idő maradjon – hiszen a sürgetés, a türelmetlenség éppen a dolog élvezetét veszi el a gyermektől, ráadásul az idő szorításában könnyebben fordul elő a kapkodás miatt kisebb-nagyobb konyhai baleset.
Ezért jó együtt főzni
A közös főzésnek számos haszna van. Ezek közül valószínűleg csak a legutolsó sorban említhető maga a konyhai segítség, amit a gyermek nyújt, hiszen ettől a lelkes kuktáskodástól általában csak bonyolultabban és lassabban mennek a dolgok a konyhában. Viszont amíg ő csetlik-botlik körülöttünk, számtalan hasznos és fontos tapasztalattal gyarapszik: megismerkedik az anyagok különböző állagával és a halmazállapotokkal, fogalmat kap a mérésről és a mértékegységekről, bizalmasabb kapcsolatba kerül a különféle alapanyagokkal, sok új szót és kifejezést tanul, ügyesednek a mozdulatai, fejlődik a koncentrációs képessége, és ha mindent jól csinálunk, az önbizalma is szépen fejlődik a gyermeknek. A közös főzéssel erősödik a szülő és a gyermek közötti kapcsolat, hiszen a konyhában általában oldottabb a hangulat és könnyebben felhoz még egy szégyenlős gyermek is olyan témákat és kérdéseket, amikkel más körülmények között nem szívesen rukkol elő. A konyhai munkák során emellett észrevétlenül sajátítja el a gyermek a családi hagyományokat, univerzális kulturális értékeket, és a játékos munka során rendszeretetet és önfegyelmet is tanul.
Mindezen túl a közös főzőcskézés a gyerekek egészségének is jót tesz, ugyanis itt megismerheti azokat a módszereket, amelyekkel az egészséges, tápláló ételeket készülnek, és mindez jó irányba tereli az étkezési szokásait, aminek felnőtt életében is hosszú távú pozitív hatása lesz. Kutatásokkal bizonyították azt is, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen főznek közösen az édesanyjukkal vagy az apukájukkal, kevésbé hajlamosak az elhízásra, a válogatósságra és kisebb eséllyel alakul ki náluk táplálkozási zavar.
Tippek és praktikák a közös főzéshez
• Válassz ki egy alkalmas időpontot, amikor elég időt tudsz szánni a közös főzésre.
• Készítsd elő a terepet: a veszélyes tárgyakat helyezd biztonságos távolba a gyerektől.
• Kezdjétek a munkát kézmosással.
• Adj a gyerekre saját kis kötényt, és adj neki saját konyhai felszerelést is – ettől megnő az önbizalma és komolyan veszi a játékot.
• Először csak egyszerűbb részfeladatot adj neki, olyat, ami megfelel az életkorának.
• Beszélgess vele és magyarázd, hogy éppen mit csinálsz. Mindig válaszolj a kérdéseire.
• Az idősebbeket a praktikus teendőkbe is vonjuk be – például készíthetnek a kisebb testvéreknek szendvicset, vagy a saját uzsonnáscsomagjuk, reggelijük elkészítésében is részt vállalhatnak.
• Tedd a konyhai munkát szórakoztatóbbá, vidámabbá énekléssel, mondókákkal.
• Dicsérj és jutalmazz elismerő szavakkal és azzal, hogy egyre felelősségteljesebb munkálatokat is rá mersz bízni a konyhában.
