Ki tehet valójában a klímaváltozás ellen?

Globális szinten világosak a célok: csökkenteni az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a szén-dioxid kibocsátását, és ezáltal megfékezni, hogy a Föld hőmérséklete tovább emelkedjen. Az ENSZ klímaszakértő csoportja szerint ugyanis 2100-ra akár 6,4 fokkal nőhet a Földön az átlaghőmérséklet.

A gleccserek nem hazudnak

Dr. Juhász Árpád geológus

Dr. Juhász Árpád valódi szívügye a klímaváltozás, ezért is vállalta el az ENSZ környezetvédelmi programjában a klímanagyköveti tisztet. Ezenkívül az UNESCO „Az ember és bioszféra”, valamint a hároméves „A Föld éve” program bizottságában is azon dolgozik, hogy megtegyük, ami rajtunk múlik.

– Az elsődleges kérdés, hogy van-e klímaváltozás, ezt ugyanis sokan vitatják. Geológusként az én válaszom az, hogy van, mégpedig drasztikus. Tény, hogy az 1800-as évek utolsó harmada óta rendkívül erős felmelegedés kezdődött el világszerte. Ennek egyik senki által nem vitatható bizonyítéka, hogy a gleccserek mindenhol összezsugorodtak. Októberben voltam az ausztriai Pasterze-gleccseren, ahol először 1963-ban jártam. Előtte épült ott egy gleccservonat, amelyet úgy terveztek meg, hogy az alsó állomásánál éppen a jégre lépett az ember. Most ugyanonnan több mint 45 percet kellett gyalogolni, hogy a gleccser végét elérjük. Ez elképesztő pusztulás. Egy másik kézzelfogható példa, hogy a Duna-parton két-három éve megjelentek olyan kagylók, amelyek a Fekete-tengerből a meleggel együtt felvándoroltak. Aki ezek után tagadja a globális fölmelegedést, az nem lát tisztán.

Nincs új a nap alatt

Hogy a felmelegedés csak spontán természeti folyamat-e, vagy köze van hozzá az emberi tevékenységnek – erre nincs egyértelmű válasz. Az üvegházhatásnak nem csak káros következményei vannak, hiszen ez tette lehetővé, hogy a Földön megjelenhessen a ma ismert élet: a légköri üvegházgázokról visszaverődő hő nélkül bolygónkon ma 30 fokkal hidegebb lenne. Az sem véletlen, hogy a globális felmelegedést sokkal inkább klímaváltozásnak nevezik tudományos körökben, mert az éghajlati eltérések nem feltétlenül csak forróság formájában jelentkeznek. Ráadásul már a középkorban is létezett egy közel 500 éves melegebb korszak, amely lehetővé tette például, hogy a vikingek letelepedjenek Grönlandon, és eljussanak Amerikába.

A meleg periódust aztán rövidebb átmenet után egy úgynevezett kis jégkorszak, vagyis lehűlés követte, amelynek jellegzetes példája, hogy 1780 kemény telén még New York kikötője is befagyott. Ezeket a jelenségeket magyarázhatja Milutin Milankovics szerb matematikus elmélete, aki egyenesen a Föld keringési pályájának változását teszi felelőssé a hőmérséklet-ingadozásért, vagyis szerinte amikor közelebb kerülünk a Naphoz, felmelegedést tapasztalunk, majd ismét távolodva lehűlést.

 A nemzetközi klímacsúcsok mindig arról szólnak, hogy miként tudják összeegyeztetni az álláspontokat, és találnak-e közös nevezőt. A megoldás azonban sokak szerint nem is a klímaszakértők, hanem a közgazdászok kezében van. A globális felmelegedést ugyanis egyedül a kőkemény gazdasági érdekek állíthatják meg. Dániában például már 1973-ban, az első olajárrobbanás után nekiláttak az energiahatékony, környezetkímélő eljárások és berendezések fejlesztésének. A kezdeti pluszköltségek mára megtérültek, a kis ország a világ legnagyobb szélturbinagyártójává nőtte ki magát. A zöld technológia amellett, hogy csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, remek profitot termel, így válhatott a legfontosabb tényezővé a felmelegedés elleni küzdelemben.

Összefogás a változásért

Hazánkban is vannak szervezetek, amelyek azért alakultak, hogy összefogjanak a klímaváltozás ellen. A 2009 februárjában létrejött Klíma Klub nyitott egy fórumot, ahol a politikai döntéshozók, a gazdaság szereplői, a tudomány, a média és a lakosság együttesen tehetnek az egészségesebb Földért.

– A magyarországi klímacsúcson mutatkoztunk be – mondja Varga Dávid, a Klíma Klub titkára -, ahová nagy örömünkre minden szektorból érkeztek jelentős személyiségek, és ahol a 2020-ig végbemenő változásokról esett szó, elsősorban az energiafelhasználás terén. De ami különösen fontos számunkra, hogy az embereket tájékoztassuk, mit tehetnek ők ebben a helyzetben. Hogyan tudnak apró lépésekkel hozzájárulni a Föld megóvásához, és végre belássák: eljött a cselekvés ideje.