A 11 legjelentősebb római vízvezeték hossza becslések szerint 260 mérföldet (418 km-t) tett ki, szállítva a római városokba, ipari munkákhoz, medencékbe, fürdőkbe és gazdaságokba a vizet.
Építésükre i. e. 326 és 226 között került sor. Az ókori Róma 14 viaduktja segítségével napi 700 ezer köbméter víz jutott el a városba. A legrégebbi vízvezeték az Aqua Appia volt, a leghosszabb pedig a 91 kilométeres Aqua Marcia. A vízvezetékeknek komoly karbantartásra és folyamatos ellenőrzésre volt szükségük, és ennek eredményeként sok üzemképtelenné vált a Római Birodalom bukása után.
Segoviát Spanyolország Kasztília nevű tartományában találjuk, az Eresma és a Clamores folyók találkozásánál fekszik. Ősi eredetű város, lehetséges, hogy a kelták alapították. Már a rómaiak idejében is Segoviának ismerték. Akkor építették meg a ma is látványos, monumentális vízvezetékhidat, aminek elkészültét az első század végére vagy a második század elejére teszik. Ez a csodálatos műemlék a város címerében is szerepel, és 1985 óta a világörökség része az óvárossal együtt.
A vízvezeték a környező hegyekből szállítja a várostól 17 kilométerre található Fuenfría forrás vizét. A műemlék a legmagasabb pontján 28 és fél méterre emelkedik ki a talajból, talapzata majdnem hatméteres, két sor boltívből áll, amely pillérekre támaszkodik. Összesen 167 boltíve van jelenleg.
Ismerd meg a többi vezetéket is a Kalandozó magyarok blogon!
