A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) tavaly november 19-én tette közzé az interneten azt a titkos felvételeket tartalmazó videót, mely bemutatja, hogy a kínai angórafarmokon milyen iszonyatos kínokat élnek át az angóranyulak. A lábuknál fogva kikötözött állatok visítanak a fájdalomtól, miközben hosszú, puha szőrüket kegyetlenül kitépkedik. Azok a társaik sem járnak azonban jobban, melyeket vágószerszám segítségével szabadítanak meg a szőrzetüktől, hiszen ahogy kétségbeesetten próbálnak menekülni, óhatatlanul megsebesülnek.
A tortúrát követően aztán visszakerülnek a kicsi, mocskos, gyakran egybefüggő aljzattal sem rendelkező ketreceikbe. A nyulaknak három hónap alatt nő ki újból a szőrük, így ilyen gyakorisággal kell elviselniük a rettenetes megpróbáltatást, melynek következtében sokszor sokkos állapotba kerülnek. Azokat az állatokat, melyek időközben nem pusztulnak bele a kínba, 2-5 évig zsákmányolják ki, végül elvágják a torkukat, a testüket pedig eladják.
A brutális videó ide kattintva tekinthető meg. Kizárólag erős idegzetűeknek! Fotó: PETA |
A divatipar által is felhasznált angóragyapjú 90 százaléka Kínából származik, ahol nincs az állatok tartására vonatkozó szabályozás, és nem büntetik a gazdaságokban zajló állatkínzást. Ha angórából készült holmit vásárolsz, akkor a legvalószínűbb, hogy az annak gyártásához felhasznált szőr Kínából érkezett, és – mint ahogy tízből öt farmon így történik – a videón látható brutális módszerrel nyúzták le azt a végtelenül kiszolgáltatott, szenvedő nyulakról.
A brit Daily Mail információi szerint az angóra kereskedelmi értéke kilónként 22-28 angol font, vagyis átszámítva nagyjából 8000-10 000 forint, azonban a hosszabb szőrt akár ennek kétszereséért is el lehet adni, ezért a farmoknak jobban megéri, ha vágás helyett tövestül tépik ki az állatokból. A kínai angórafarmokon nagyjából 50 millió nyulat tartanak, és évente több mint 4000 tonna szőrt termelnek.
Nem tudják felvenni a versenyt
Az angóranyulak tartására léteznek az állatjólétet szem előtt tartó módszerek is, melyeket elsősorban a kisebb gazdaságok alkalmaznak azokban az országokban – például Nagy-Britanniában –, ahol még működik az angóratenyésztés. Az állatokat ezeken a farmokon általában tágas, folyamatosan takarított ketrecekben tartják, foglalkoznak velük, rendesen táplálják és ápolják őket. Mivel a nyulak rendszeresen vedlenek, a levedlett szőrüket kefével is el lehet távolítani. Ez nem csupán a lehető legkíméletesebb megoldás, de az állatnak még hasznára is válik, hiszen máskülönben a szőrzete összecsomósodik, illetve mivel hajlamos arra, hogy a feleslegessé vált szőrt lenyalja magáról, az felhalmozódhat a gyomrában.
A nyulak szőrét kitépni semmilyen körülmények között nem szabad, ám megfelelő bánásmód mellett a nyíráshoz hozzá lehet szoktatni őket úgy, hogy az ne okozzon számukra fokozott stresszt. Hagyományos vagy elektromos olló segítségével, óvatosan és odafigyelve arra, hogy az állat meg ne sérüljön, nagyjából fél-egy óra alatt lehet lenyírni a nyúl szőrét, a nyírást 14-16 hetenként lehet ismételni.
Egy ilyen körülmények között tartott angóranyúl évente fél-egy kiló szőrt termel, ebből más anyagokkal keverve 2,5-5 pulóver legyártásához elegendő, 50 százalékos angórafonal készíthető. A kis angóragazdaságok éppen ezért sem mennyiségben, sem pedig árban nem tudják felvenni a versenyt a nagyüzemi tartásból származó, olcsó angórát kínáló, kínai farmokkal.
Az angóranyúl-tenyésztés hazánkban Magyarországon az 1900-as évek elejétől tenyésztettek angóranyulat. Létszámuk a 30-as évektől egészen a világháborúig növekedett. Igazi mintatelepek alakultak ki. A gyapjút fésüléssel, tépéssel vagy nyírással távolították el, házilag megfonták vagy szövetkezeteken keresztül értékesítették. A háborút követően csökkent az állatlétszám. A 70-es évek közepén megélénkült a kereslet a természetes alapanyagok, így az angóragyapjú iránt is. Egymás után alakultak a tenyész- és gyapjútermelő telepek. A Hungangóra szervezésében termelték meg az exportált mennyiség kétharmadát. Az árutermelés változó méretű, több száz, vagy akár ezer gyapjútermelő állatot tartó telepeken történt. Az árak 1985-re irreálisan magasra szöktek, majd a világon jelentkező túltermelés miatt zuhanni kezdtek. 1988-ban még kb. 190 tonna/év termeléssel Európa legnagyobb exportőre voltunk. Ezt követően egymás után számolták fel a telepeket, a megmaradt állományt levágták. A magyar angóranyúl-tenyésztés megszűnt. Forrás: Szendrő-Matics-Gerencsér-Radnai: Nyúltenyésztés (Kaposvári Egyetem, 2010) |
Bojkott
A PETA brutális videójának megjelenését követően több vezető divatcég is nyilvánosan bejelentette, hogy nem gyárt több angóraterméket. A bojkottot november 27-én a H&M indította el, majd december közepéig csatlakozott hozzá az Esprit, a Marks & Spencer, a Topshop, a Debenhams, a Primark, a Next, a New Look, a Marc O’Polo, az Acne Studios, az ASOS, a Ted Baker, a Whistles, a Victoria’s Secretet is tulajdonló Limited Brands, valamint a PVH Corp., mely többek között a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger márkák anyacége. Néhányan közülük azt ígérik, hogy végleg száműzik kínálatukból az angórát, más márkák viszont – így például a H&M – csak addig, ameddig meg nem bizonyosodnak arról, hogy a farmokon megfelelő, etikus körülmények között zajlik az állatok tartása.
Tiltakozás a Gap üzletében Fotó: PETA |
Két igen jelentős vállalat, a spanyol Inditex csoport – vagyis a Zara, a Bershka, a Pull & Bear, a Stradivarius, a Massimo Dutti és az Oysho márkák anyacége –, valamint az amerikai Gap sokáig nem lépett az ügyben, ami komoly felháborodást váltott ki. Utóbbi vállalatot a PETA külön is felszólította, hogy csatlakozzanak a bojkotthoz, állatvédő aktivisták egy csoportja pedig figyelemfelkeltés gyanánt művérbe áztatott plüssnyuszikat adott le a Gap egyik Hollywoodban, illetve egy Victoriában működő üzletének pénztárainál. A nyomás hatására az Inditex december 18-án adott ki közleményt, melyben leszögezték, hogy szállítóiktól egészen addig nem rendelnek angórát tartalmazó terméket, míg nem ellenőrizték újra a körülményeket az érintett állattartó létesítményekben. Másnap aztán a Gap egy Twitter-bejegyzésben tette közzé, hogy a további vizsgálatokig felfüggeszti az angórafelvásárlást. „Komolyan vesszük az állatjólétet” – írták. Már ebben az évben, január 8-án további két márka, az Eddie Bauer és a Forever 21 is csatlakozott a bojkotthoz.
A Beijing News nevű lap szerint a bojkott hatása máris érezhető. „A legtöbb angórát Európába exportáljuk. Ez után az incidens után a megrendeléseink 30 százalékkal csökkentek” – nyilatkozta egy kínai állattartó cég menedzsere a lapnak.
Létezik etikus megoldás?
Kétségkívül hosszú listát lehetne írni azokról a divatcégekről, melyek esetében nem zárható ki, hogy kínai angórát használnak, mégsem csatlakoztak a bojkotthoz. Sajnos egyelőre nyilvánvalóan vannak és lesznek is olyan cégek, amelyek felvásárolják az állatkínzás árán kitermelt angórát, mint ahogy olyan vásárlók is, akiket egyáltalán nem érdekel, honnan származik az az angóragyapjú, melyből a boltban kiszemelt divatos holmi készült, és milyen módszerrel szerezték meg azt az eredeti tulajdonosaitól.
A téma igen messzire vezet és olyan kérdések sorát is felveti, melyekre nem létezik mindenki számára egyértelmű válasz. Így például, ha – tegyük fel – a lehető legkíméletesebb, szabályozott keretek között tartják is az angóranyulakat, vajon etikusnak nevezhető-e, hogy azért fésülik ki vagy nyírják le a szőrüket, hogy aztán kereskedelmi célokra szánt termékeket készítsenek belőlük? Mindezt úgy, hogy erre nem lenne feltétlenül szükség; az angórapulóver nem létszükséglet, kiválóan meg lehet lenni nélküle, ugyanúgy, ahogy például valódi szőrméből készült bunda nélkül is.
Hogy az angóraeladások fentebb említett, 30 százalékos csökkenése sikernek nevezhető-e, szintén nézőpont kérdése. Hiszen az a 30 százalék éppen 70-nel kevesebb a 100-nál, viszont a nullánál máris 30-cal több.