Azok a csíkszeredai mezők…
Az Esztány-bőrtáskák csíkjaiban a székelyföldi mezők és a suhogó rakottas szoknyák bújnak meg. “Nézni vagy táncoltatni a népviseletben lévő lányt, forgatni, és erre a hullámzásra figyelemmel lenni elképesztő érzés – meséli a tervező, Esztány István az egyik WAMP-os kiállítása után. – Hasonló látványt nyújtanak a csíkokban felszántott mezők, aminek különböző árnyalatai valódi színkavalkádban játszanak.” Esztány István táskái először diplomamunkának készültek a MOME-n. Végül a kollekció akkora sikert aratott, hogy azóta nincs megállás, a praktikus hátitáskától az “átalvetős” darabokig ma már minden megtalálható István boszorkányműhelyében.
Az Esztány-kollekciók azonban nemcsak szépek, de praktikusak is: a tervező “bővülő táskái” képesek a rakott szoknya rugalmasságát egy mindennapi használati tárgyra is átvetíteni. “Nagyon fontos, hogy a népi motívumokat a mai kor embere számára is érthetővé és érdekessé tegyük. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a filozófiához praktikum is társuljon. A táskáimat ezért úgy tervezem, hogy képesek legyenek bővülni, így válnak tökéletesen alkalmassá a mindennapi használatra.” A csíkszeredai mezők a nemzetközi divatvilágban is folyamatosan bizonyítanak: Prágától Bolognáig számos városban felbukkantak már a kollekciók darabjai.
Sújtás és pitykegombok
Az izgalmas vonalvezetéséről és vagány, de mégis nőies megjelenéséről híres Ille-Olla márka több darabjában is visszaköszönnek a magyar hagyományok. A régi katonai egyenruhákról ismert sújtás vagy a félgömb alakú “pitykegomb” Illéssy Lenke tervező szerint csak még különlegesebbé teszi a ruháit. Lenke 2011-ben szeretett bele a magyar motívumokba, majd a szerelem olyan nagy volt, hogy egy teljes kollekciót épített rá. Sőt az akkori hatások mind a mai napig meghatározóak a számára. Bár az elkészült Ille-Olla ruhák nagyon is formabontók, Lenke alapvetően egyszerű, a magyar népviseletben használt téglalap alakú szabásmintával dolgozik.
“Mindig is a természetesség és a minőség keresése vezérelt. Ezért nem is csoda, hogy ennyire megfogtak az önmagukban letisztult, hagyományos szabásminták. Úgy érzem, hogy a népi tradíciók használata teszi a ruháimat valóban nemessé. Ezért dolgozom például gyapjúval, annak ellenére, hogy ez egy nehezebben kezelhető anyag.”
Népművészet ékszerbe zárva
A ZEMA manufaktúrájában festő- és szobrászművészekkel együttműködve valódi kézzel festett porcelán ékszereket készít. A manufaktúra első és jelenleg is egyik legnépszerűbb kollekciója népi motívumokkal díszített ékszerekből áll. “Amikor először kísérleteztünk magyar motívumokkal, még mi is meglepődtünk azon, hogy a matyó és kalocsai minták milyen gyönyörűen életre kelnek a finomporcelán alapokon. Ez az érzés pedig csak fokozódik, amikor elkezdjük őket viselni – meséli Papp Erzsébet, a ZEMA kreatív igazgatója. – Minden ékszer elkészítését hosszú tervezési folyamat előzi meg: a festő- és szobrászművészekkel együtt, közösen álmodjuk meg a formákat, mintákat. A célunk az, hogy a hagyományos motívumokat hűen, de mégis a mai ember számára »befogadhatóan« jelenítsük meg.”
A minőség legalább olyan fontos a ZEMA számára, mint a szépség. A szobrász által megformált darabokat a festőművész 18-21 karátos arany, vagy színvilágtól függően 23 karátos platina használatával, kézzel festi rá az ékszer felületére. “Hiszünk abban, hogy a hagyományőrző ékszereinkkel bárki életébe belecsempészhetjük egy kicsit a múltunkat, hiszen a tradícióink tesznek azzá minket, akik vagyunk.”
