Gyapjú
A juhok szőrzetéből készülő gyapjú talán a legismertebb állati eredetű textilipari nyersanyag, kevésbé köztudott azonban, hogy a világ 74,7 millió tonna szálasanyag-termelésének mindössze 1,7%-át teszi ki. Kevés dolog tud olyan puha, meleg és kellemes lenni, mint egy igazi gyapjúholmi, legyen szó kabátról, sapkáról, pulóverről vagy takaróról. A gyapjút azonban ránézésre felismerni tapasztalatlan szem számára nem könnyű feladat. Néha még fogásra is becsapós, ezért érdemes megnézni a kötött holmikon is az összetevők listáját mutató címkét. Ha a következő szavak valamelyikét látjuk, nyertünk: wool, lana, laine, wolle. Szerintünk minimum 50 százalékos gyapjútartalom kell ahhoz, hogy az alapanyag áldásos hatásait érezhessük, a másik fele lehet pamut, selyem, de akár műszál is.
Érdemes megismerkedni a virgin wool, azaz a szűz gyapjú kifejezéssel is. Az általában kicsit drágább és külön logóval ellátott termékek esetében biztosak lehetünk benne, hogy elsődleges felhasználói vagyunk az anyagnak, nem reciklálás eredménye. Bár, ha jól kezelik, akkor az újrafelhasznált gyapjú is lehet ugyanolyan jó.
Merinó gyapjú
A merinó elnevezés a szokásosnál finomabb szőrű juh bundájából készült fonalat takar, amely puhább, vékonyabb, de ugyanúgy meleg. Persze ennek köszönhetően még drágább, viszont kellemesebb érzés viselni.
Angóra
Az évtizedeken át rendkívül népszerű angóra az angóranyúl szőréből készül, de ma már nagyrészt hiába keressük a boltokban. Elvileg ugyan az állatok veszélyeztetése nélkül is ki lehet nyerni a rendkívül jó tulajdonságokkal bíró szőrt, ám két éve a PETA borzalmas videófelvételeket hozott nyilvánosságra, melyek leleplezték, hogy a kínai angórafarmokon – ahonnan a legtöbb divatcég beszerezte addig az angóraholmik gyártásához szükséges alapanyagot – inkább élve megnyúzzák az állatokat. A botrány kitörését követően több több vezető divatcég is nyilvánosan bejelentette, hogy nem gyárt több angóraterméket.
Kasmír és pashmina
A kasmír kasmírkecske alsó pehelyszőrzetét alkotó puha, finom szálból készül, amely vékonyabb és kevésbé pikkelyes, mint a birkáé. Egyetlen pulóverhez 4-6 állat gyapjára van szükség – így már érthetőbb, miért kerül olyan sokba. A finomabb szálnak köszönhetően a kasmírból készült holmik rendkívül puhák, még a gyapjúra egyébként érzékeny bőr is jól viseli. Annak köszönhetően, hogy a szálak levegősek, jól szigetel, meglepően meleg. Cserébe viszont a kasmír meglehetősen érzékeny alapanyag, legjobb kézzel mosni, hogy minél tovább szép maradjon. Dörzsölés hatására (hónaljnál, táska alatt) sajnos hajlamos a bolyhosodásra. Sajnálatos módon a kasmír az utóbbi időben túlságosan is népszerűvé vált, és olyan méretű tömegtermelés indult be, hogy az már veszélyezteti a környezetet. A szakértők egyelőre még csak figyelmeztetnek, de könnyen előfordulhat, hogy ez az anyag is tiltólistára kerül hamarosan.
A kasmírhoz hasonlóan a luxusból indult, majd egyre szélesebb körben elterjedt pashmina eredetileg szintén kasmírból készült, kézzel, konkrétan az indiai Kasmír városában. Később, hogy a növekvő igényeket ki tudják elégíteni, Franciaországban és Nagy-Britanniában gépi iparággá vált a kasmírsálszövés. Jellegzetesen puha, selymes tapintású anyag, lehet mintás vagy egyszínű. A legfinomabbak annyira vékony szálból készülnek, hogy állítólag egy méter széles anyag is áthúzható egy gyűrűn – bár elképzelhető, hogy ez csak legenda. A pashmina szót az utóbbi években leginkább sálakra, stólákra használják, a műfaj világszintű karrierjét valószínűleg az ilyen típusú kiegészítőt viselő sztároknak köszönheti.
Alpaka
Az egzotikus és még kevésbé ismert alpaka Dél-Amerikából származik. Az állat egy háziasított tevefajta, amely külsőre leginkább lámára emlékeztet, és rendkívül finom gyapjút termel. Az összes gyapjút, szőrt adó állat közül ez a legnagyobb termetű, ráadásul a környezetvédők is pártolják, így az alpaka lehet a luxusipar új kedvence.
Az alpaka melegebb, mint a gyapjú, alig szúrós és természetes víztaszító réteggel is rendelkezik. Ráadásul nehezen gyullad meg, tehát igazi szuperanyagnak tűnik. Nagy kérdés, mi történik, ha a divatipar áttér kasmírról alpakára, vajon akkor is fenntartható marad-e a termelés.
Moher
A moher a moherkecske vagy angórakecske szőréből készül, és az egyik legrégebben ismert és használt természetes szálfajta. Igen érzékeny kecskefajta, nem túlzottan szapora, ezért is olyan drága a gyapja, valódi luxustermék. A legértékesebb az egészen fiatal állatok szőre, mivel ahogy növekednek, egyre vastagabb a szálvastagság, és durvábbá válik a minőség.
Remek szigetelőképessége miatt ajánlják télre, nyári viseletként pedig azért lehet praktikus, mert átereszti a nedvességet. A moher sok jellemzőjében az angórára emlékeztet, kis mennyiségben igazán szép és jó érzés, de ha túlzásba viszik, sok gondot okozhat, a ruha hajlamos hullatni a szőrét és igen érzékeny a mosásra. Általában nem is jellemző a nagyon magas mohertartalom, rendszerint 20-30 százalék körüli arányban használják.
