Fák esetében ritkábban van szükség metszésre, a sérült, elhalt hajtásokat azonban mindenképpen távolítsuk el. Törekedjünk a természetes koronaforma megtartására. Fiatal fák meghálálják, ha a törzsén fejlődő oldalhajtásokat nem távolítjuk el fiatal korban (3-4 év), ezek ugyanis egyrészt növelik a lombkoronát, így elősegítik a több tápanyagfelvételt, másrészt pedig árnyékolják a törzset, ami élettanilag szintén kedvező. Egyes fák kifejezetten igénylik e hajtások megtartását, ezek nélkül fejlődésük lelassul, és csak később (4-5 év) igénylik a ritkítást (pl.: törökmogyoró, bükk, nyír, gyertyán), vagy egyáltalán nem, és így a gyerekek kedvenc „mászófáivá” válnak (pl.: szürkenyár, papíreperfa).
Tisztogatás, melynek során a sérült, beteg, elhalt ágakat, valamint azokat, amelyek a föld felé nőnek tőből eltávolítjuk. Az ifjítás során kimetsszük az elöregedett hajtásokat, hogy a lombkorona tápanyagellátása a 2-3 éves hajtásokkal a legkedvezőbb legyen.
Végül következik a ritkítás, melynek során a sűrű sarjtömegből csak a legerőteljesebbeket hagyjuk meg. A cserjék fejlődése akkor a legmegfelelőbb, ha 3-4 évente elvégezzük rajtuk ezt a folyamatot, ezt egészséges hajtásokkal és gazdag virágpompával fogják meghálálni.