Építészetében, lakberendezésében még fellelhetők azok a hagyományok, melyeket több mint kétezer évvel ezelőtt teremtettek. Mint általában a mediterrán országok otthonairól elmondható, a berendezésben itt is jellemző a jó ízlés. Túlzásoktól és merész, bohém ötletektől mentes enteriőröket láthatunk szerte az országban, ami persze nem jelenti azt, hogy a görögök ne hódolnának be a legújabb divatirányzatoknak. Csak éppen ezt úgy teszik, hogy otthonaikban a régi és az új, a tradíció és az extrémitás a legszerencsésebb arányban keverednek egymással. Ezt legjobban az anyagok használata tükrözi. A legtöbb lakásban a padlót még mindig kővel burkolják, ha tehetik, mozaikkal, mely nem minden esetben figurális díszítésű.
Gyakran művészi összevisszaságban fektetik le a köveket, vagy a szokottnál színesebb elemeket is használnak. Az egyszerű, antik hatású kőburkolatra hűvösebb időben szőnyeget terítenek. Ez lehet egy szép, kézzel szőtt kilim vagy háncs, de akár egzotikus bambusz is. A minták szintén nem bonyolultak, főleg geometrikusak vagy apró növényeket ábrázolnak: olívalevelet és -bogyót, leandervirágot, csíkokat és az annyira jellegzetes futókutya-motívumot. A bútorok ugyancsak a hagyományokat követve kovácsoltvasból, bükkből, tölgyből készülnek, apácaráccsal, rézveretekkel, faragásokkal díszítve. Újdonság az üveg asztallap, ami viszont örök divat, az a mozaikborítású asztal.
Egyetlen görög házból sem hiányozhat a falipolc vagy faliszekrényke, amely praktikus és helytakarékos. Lehet itt tárolni edényeket, fűszereket, könyveket vagy olyan apróságokat, melyeknek sem a szekrényben, sem az asztalon nincs helyük. Errefelé nélkülözhetetlen a vitrin, hiszen ide kerülnek a mutogatni való kincsek, az ünnepi díszek és a csecsebecsék. A szobákban kényelmes kanapék és ülőgarnitúrák találhatók, de a görög otthonok középpontja a nagyméretű konyha és az ezzel egybeépített étkező.