Energiatippek gázválság idejére – cselezzük ki a gázhiányt!

A háztartási energiafelhasználás körülbelül 70 százalékát a fűtés teszi ki, ami azt jelenti, hogy itt rejlenek a legnagyobb lehetőségek energiafogyasztásunk csökkentésére. A nappali és dolgozószobát például általában elegendő 20-21 Celsius-fokra felfűteni, éjszaka pedig 18 fok körüli hőmérséklet is elég.

Érdemes szem előtt tartani a következőt: ha a szoba hőmérsékletét 1 fokkal csökkentjük, 5-6 százalékkal kevesebb energiát fogyasztunk. Tehát ha 25 helyett 20 Celsius-fokkal is megelégszünk, mintegy 30 százalékkal csökkentjük a fűtésre fordított energiát, ráadásul a túlfűtött lakás nem is egészséges.

Ha napközben hosszabb időre elmegyünk otthonról, érdemes lejjebb tekerni a fűtést. A hálószobát, fürdőt és a vendégszobát sem feltétlenül szükséges mindig fűteni. Ezzel az egyszerű lépéssel 5 százalékát megspórolhatjuk a fűtésre fordított energiának. Érdemes a helyes páratartalomra is odafigyelni, hiszen az alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érezzük, ha elég párás a levegő!

Zárjuk be a meleget

Az ajtók, ablakok hővesztesége igen jelentős: még a dupla üvegezésű ablakokon is elszökhet a meleg 25 százaléka. Ezt csökkenthetjük, ha télen sötétedés után leeresztjük a redőnyt, és behúzzuk a sötétítőt. Ha a „csúcsra járatott” radiátor mellett is hideg a lakás, legtöbbször a hiányos szigetelés felől fúj a szél: az ajtók, ablakok utólagos résszigetelése viszonylag olcsó megoldás, és általában saját kezűleg is elvégezhető. Egy jól kivitelezett, tartós szigetelés évi 15-20 százalék körüli fűtési energiamegtakarítást eredményez.

A téli hónapokban a külső árnyékolók segítségével bent tudjuk tartani a lakásban azt az energiát, amely a fűtés során, illetve napközben az üvegfelületeken keresztül besütő nap révén felmelegítette lakásunkat. A hőveszteség csökkentése érdekében a redőnyt úgy érdemes felszerelni, hogy az ablak és a redőnypajzs között megfelelő távolságú, körülbelül 3-5 centiméteres rés legyen. A redőnyök kiváló hőszigetelő hatása ugyanis abban rejlik, hogy a leeresztett lamellák és az ablak között légréteg keletkezik, ami pedig köztudottan az egyik legjobb szigetelőanyag.

Huzat és a fedő

Viszonylag kevés szó esik a fűtés hatékonysága kapcsán a kéményről, pedig sok múlik rajta. A kémény a fűtési rendszer szerves része, hiszen ezen távoznak az égéstermékek, és a kémény huzata biztosítja a fűtőanyag elégetéséhez szükséges friss levegőt. Ha nem szelel elég jól, vagy fordítva, túlságosan huzatos, az akár 5-10 százalékkal is rontja a fűtés hatékonyságát.

Figyeljünk oda arra is, hogy az edény mérete illeszkedjen a gázrózsa vagy főzőlap méretéhez. Ha a láng vagy a főzőlap széle túlér az edény fenekén, az energia jelentős része megy kárba, az étel pedig nem fog gyorsabban megfőni. A főzés hatásfokát a homorú vagy domború fenekű edények nagyon le tudják rontani, mivel nem a teljes felületükön veszik fel a hőt.

Ki gondolná, hogy egy görbe fenekű fazék másfélszeresére növelheti a főzés energiaigényét!? Ne felejtsük el az edény méretéhez illeszkedő fedőt. Meglepő, de igaz: fedő nélkül a főzés 3-4-szer annyi időt és energiát igényel, mint fedővel. Ha már felforrt az étel, tegyük kislángra, így is pontosan annyi idő alatt fog megfőni, mint nagylángon.

Jégállatok szállták meg Budapestet »

környezetvédelem.lap.hu »
energia.lap.hu »
energiatakarékosság.lap.hu »