A piac és a környezettudatosság

Itt ember vesz embertől, nem pedig egy megfoghatatlan gazdasági társaságtól, lehetőség van röviden elbeszélgetni és alkudozni. Gyakorlott utazók mindig ellátogatnak a célállomásként szolgáló város helyi piacaira, mert itt lehet igazán megismerni a városban élők mindennapjait.

A boltokban a csomagolás miatt lényegében olyasmiért fizetünk, amit nem is nézhetünk meg, helyesebben, olyasmit veszünk, ami a képzeletünkben él a csomagoláson elhelyezett ínycsiklandó fotóknak, az érzéseinkre ható szlogeneknek köszönhetően. Az apró betűs rész pedig okkal apró betűs. A gyártóknak nem kifejezett célja, hogy a vásárló pontosan tudja és megértse, hogy miből is áll valójában a termék. A kinézetre ételnek, italnak tűnő termékek valójában élelmiszeripari vegyszerekből, töltőanyagokból, aromákból, színezékekből, ízfokozókból és tartósítókból, antioxidánsokból állnak össze, és csak igen kis részben teszik bele az eredeti természetes alapanyagot, mert így máris joguk van ráírni azt, hogy a termék az utóbbiból készült. Mindig olvassuk el alaposan a címkéket!

Nemzetközi megállapodások egész sora határozza meg, hogy a kereskedői láncok melyik – szintén multi – beszállítói hálózatból töltik fel készleteiket hosszan elálló élelmiszerekből, zöldségekből, gyümölcsökből, húsokból és tejtermékekből. Ezért állt elő az a helyzet, hogy az áruházak zöldséges sorain alig találunk hazai terméket. A tartósított élelmiszer mellett a nagy távolságról érkező „friss” árut is vegyszerekkel, érésgátlókkal, viaszos bevonattal kezelik, hogy bírja az utazást. A hazai termelők kiszorított helyzetét felismerve 2009-ben fogadták el azt az ajánlást (ami tehát továbbra sem kötelező!), hogy a hazai termékek aránya érje el a kereskedők polcain a 80 százalékot.

A legjobb választás a piac, ahol minden árut a maga”mezítelen” valóságában, csomagolás nélkül tekinthetünk meg, szagolhatunk, sőt válogathatunk is. A tudatos fogyasztáshoz felelősen kell döntenünk, aminek pedig az az alapja, hogy minél pontosabb ismereteink legyenek. A piacok nagy forgalma és az áru rövid idejű eltarthatósága garantálja, hogy friss élelmiszer legyen a kínálatban. A helyi áru választásával a hazai mezőgazdaságból élőket juttatjuk jövedelemhez, elősegítve azt, hogy minél versenyképesebbé váljanak a külföldiekkel szemben.

A kereskedelem hazánkban is terjedő formája, az ún. termelői-vásárlói kör, amikor nincs közvetítő a gazda és a vásárló között. Az ebben résztvevők többnyire biogazdaságok, ezért a kínálatban vegyszermentes, szezonális termékek szerepelnek. Többen együtt rendelve a szállítás okozta környezetszennyezést is csökkenteni lehet. A legjobban persze akkor járunk, ha saját bio konyhakertet csinálunk.

Válasszuk a biotermékeket, mert azok bizonyosan nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat, és a gazdálkodó kerüli a természet károsítását. Sajnos egyre több olyan áru kerül a boltokba, amelyre az öko-, bio-jelző pusztán azért kerül rá, mert a márkanév része. Ne dőljünk be, a valódi biotermékeken szerepelnie kell az ellenőrző hatóság nevének. A biotermék nem drága, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi költséges betegségtől, gyógyszertől kíméljük így meg magunkat. A magyar szabályozásnak köszönhetően a hazai termelőktől vásárolva nem veszünk génmódosított élelmiszert sem, amely mutációt okozhat.

Keressük az idényzöldséget és -gyümölcsöt, mert azok remélhetőleg nem lesznek tartósítóval kezelve. A későbbi felhasználást pedig oldjuk meg magunk: fagyasszuk le otthon a zöldséget, gyümölcsöt. Remek társasági elfoglaltság a közös befőzés,lekvár-, szörp- és kompótkészítés. Családi hagyománnyá téve ezeket az eseményeket generációkon keresztül megőrizhetjük a jól bevált recepteket.

Ha nem tudunk lemondani a külföldről behozott egzotikus cikkekről, akkor válasszuk az ún. fair trade, vagyis méltányos kereskedelemből származó kávét, teát, csokoládét. Az ezekből származó bevétel – szemben a fejlődő világot kizsigerelő multinacionális vállalatok gyakorlatával – igazságosan oszlik meg a kereskedő és harmadik világban élő termelők között.

A pazarló vásárlás egyik legfőbb eredménye az az elképzelhetetlen mennyiségű hulladék, amivel lassan nem tud mit kezdeni se a fejlett, se a fejlődő világ. Csökkentsük a hulladékot és a környezetterhelést azzal, hogy csomagolás- és vegyszermentes, friss – tehát nem feldolgozott – árut vásárolunk, lehetőleg a helyi termelőktől. És mindezt a nejlonzacskók helyett az otthonról hozott kosárban, vászonzsákban szállítsuk haza.

lyen és ehhez hasonló ötletekkel lehet zöldíteni a háztartásunkat. Ha vállalod, hogy augusztus végéig a KukaDiéta tippek segítségével környezetbaráttá teszed otthonodatt, akkor jelentkezz a KukaDiéta zöld háztartás versenyre, hogy az átalakítás után értékes nyereményekkel gazdagodhass. Jelentkezés: http://kukadieta.humusz.hu