„A biokert létrehozása egyszerű gondolat, de nagyon bonyolult feladat – állítja Kiszel Péter kertészmérnök. – Dísznövények, zöldségek, gyümölcsfák és a gyepfelület harmonikus egysége. A biokertész ismeri és hagyja érvényesülni a természet törvényeit, mi több: alkalmazza azokat. Úgy hoz létre egyensúlyt a kert, a kórokozók, kártevők, továbbá azok ellenségei között, hogy nem használ vegyszereket – nagyon sok fáradsággal és törődéssel!”
Az első lépés
Telepítés előtt érdemes megmérni talajunk kémhatását, hiszen a növények más és más talajban érzik magukat jól. Ahol viszont optimálisan fejlődnek, leginkább ott ellenállóak a kártevőkkel szemben is. A semleges talaj 7-es pH-értékű. Ha több meszet tartalmaz, lúgosabb, ha kevesebbet, akkor savanyú. Mész hozzáadásával javíthatjuk a túl savanyú talajt, a lúgos, meszes talajok pH-ját istállótrágyával közelíthetjük a semleges érték felé. A zöldségnövények többsége a semleges talajt kedveli, a burgonya a savasabb, a káposzta- és babfélék pedig az enyhén lúgos talajban fejlődnek megfelelően. Az erősen lúgos közeget kevés növény tűri, de például a fűszernövények (pl. rozmaring, kakukkfű, levendula) ott is jól érzik magukat.
Tipp: kertészetekben kapható pH-mérő gyorsteszt.
Természetes védelem
Sokan el sem tudják képzelni, miként lehet vegyszerek nélkül is hatékonyan védekezni a kártevők és a betegségek ellen. „Pedig lehet, csak egy kicsit macerásabb – mondja Kiszel Péter. – Mindent nagyon át kell gondolni, előre meg kell tervezni, hiszen ebben a kerttípusban a dísznövények sem csupán esztétikai igényt elégítenek ki, elsősorban a növényvédelmet szolgálják. Vonzzák a hasznos rovarokat, madarakat. És ha ügyesen válogatjuk össze a lágy szárú növényeket, akkor maguk a virágok űzik el a kártevőket.
Íme néhány növény, amely jó szolgálatot tesz, mivel távol tartja a bogarakat: körömvirág, fokhagyma, büdöske, menta, levendula – ez utóbbi a levéltetvek egyik legnagyobb ellensége!”
Ha támadnak a kártevők
A biokertész elfogadja ugyan a kártevők jelenlétét, de azon igyekszik, hogy minél kevesebb legyen belőlük. Nagy barátja a katicabogár, mely levéltetűvel táplálkozik. Ám ha a kártevők túlságosan elszaporodnának, valamit tenni kell. De mit?
Szoktassunk a kertünkbe énekesmadarakat, helyezzünk ki madáretetőket. Alakítsunk ki békák, sünök, gyíkok búvóhelyéül szolgáló építményeket, pl. kőrakásokat. Védekezhetünk rovarűző növények kiültetésével, illetve biopermetlevekkel is.
• A káposztalepkéket például leveles paradicsomnövényből készített oldat segítségével tarthatjuk távol.
Teendő: a lével spricceljük le a káposztafejeket.
• Az atkák ellenszere a káliszappan és a paraffinolaj.
• Gombás betegségek ellen védekezhetünk szárított és felaprított zsurló-, illetve fokhagymafőzettel. Teendő: tavasztól őszig permetezzünk vele.
• Csigák ellen hatásos lehet, ha paszternákot és fokhagymát ültetünk, de tarthatunk a kertünkben indiai futókacsát is!
• A csalán távol tartja gyümölcsfáktól a hangyákat. Teendő: a fa törzsét ültessük körbe csalánnal.
| Ha a szomszédunk „vegyszeres kertész”, hasznos, ha a közös kerítésrész mellé sövényt ültetünk, illetve ha zöldségágyásainkat minél távolabb alakítjuk ki tőle. |
Gyomok
• Szintetikus gyomirtó használata tilos! A fölöslegesnek ítélt lágy szárú növényeket kézi erővel, kerti szerszámokkal kell eltávolítani. Az így keletkező zöldtömeg kerüljön a komposztálóba.
Komposztáló
• Kialakítása a biokertben elengedhetetlen. Vegyük figyelembe, hogy körbejárható, talicskával, vödörrel megközelíthető legyen. Csak élő, szerves anyag kerülhet bele: lenyírt fű, gyom, lomb, zöldséghulladék, gyümölcsmaradvány, elnyílott virág, növényszár, elhasznált föld, sövény, fanyesedék, illetve a konyhából gyümölcs- és krumplihéj, zöldségmaradvány, tojáshéj, kávézacc.
Műtrágya helyett
• A tápanyag-utánpótlás ökológiai módon történik, pl. zöldtrágyával, komposzttal, istállótrágyával. Készítsünk biotrágyalét is, pl. csalánból. Szedjünk két nagy szatyornyi csalánt, a gyökereket eltávolítva tegyük hordóba, majd öntsük fel esővízzel. A trágyalé körülbelül két hét alatt összeérik, ezt locsoljuk a kultúrnövények tövéhez. Bab, borsó, hagyma és fokhagyma esetében viszont ne használjuk!
Vízellátás
• A biokertben feltétlenül fontos megoldani az esővíz tárolását, hiszen az esővíz értékesebb, mint a tisztított, klórozott vezetékes víz. A hiányzó mennyiséget pótoljuk vezetékes vízzel. A rossz vízelvezetésű kertrészek mentesítését viszont meg kell oldani, hiszen a pangó víz számos betegség kialakulásának, illetve a rothadásnak is kedvez.
