A sivatag finom, aranyló homokja, az ezerféle színű bőrpapucsok, puffok és táskák, az apró pohárkákban felszolgált mézédes mentatea – ezernyi emlék, melyekből erőt meríthetünk a hideg téli napokon, amíg a nyarat várjuk egy újabb utazást tervezgetve. A keleti stílusú lakberendezési boltokban vagy az interneten barangolva kifejezetten az arab, illetve mór belsőépítészetre és dekorációra szakosodott üzletekben már könnyedén megtaláljuk az arab hangulat megteremtéséhez szükséges kellékeket.
Az arab stílus általános jellemzői
Az arab országokban az iszlám előírásai miatt tiltott az ember, illetve állat ábrázolása, ezért motívumvilága a geometrikus formák és a növényi ornamentika köréből merít, mindezeket részletgazdag kidolgozással és lenyűgöző színek alkalmazásával művészi szintre emeli. Lelki szemeink előtt megjelenik az Ezeregyéjszaka meséinek csodálatos kavalkádja, hastáncosok fátylainak halk libbenése a vízipipa sejtelmes füstgomolyagjai között.
Az arab otthon kifelé zárt, a szobák a belső átriumos udvarra nyílnak, mindez persze a hazai klímaviszonyok mellett nehezen megvalósítható, ám ne keseredjünk el, az arab hangulat az alapvető színekkel, anyagokkal és néhány markáns kiegészítővel pillanatok alatt otthonunkba varázsolható. És még a csodalámpában lakozó hatalmas dzsinn segítségét sem kell kérnünk. Rengeteg, kényelmet adó párnára és szőnyegre lesz szükségünk, ez utóbbiból mindig a legmívesebb kerül legfelülre, így a házigazda büszkélkedhet vele vendégei előtt. A falak színe inkább visszafogott, pasztelles – fehér, bézs, homok –, míg a meleg hangulatért a színekben pompázó textíliák a felelősek. Ezek a falakat, a padlót, az ablakokat is díszítik. A bútorok jellemzően alacsonyak, faragással díszített, sötét színű fából készülnek, az étkezés itt is a földön ülve, a hat- vagy nyolcszögletű asztalkák köré térdelve történik. A központi világítást nem kedvelik, inkább a hangulatfények elhelyezése terjedt el. A mozaikkal való díszítés nemcsak a falakon és a padlón, hanem sokszor a bútorokon is visszaköszön, például kisasztal lapján.
Marokkó – Kelet varázsa franciás könnyedséggel
Az arab irányzatok közül Európa-szerte a leginkább kedvelt stílus a marokkói. Ennek igen egyszerű a magyarázata, hiszen Marokkó Kelet és Nyugat között olyan természetes híd, amely a történelem során magába szívta a különböző népek kultúráját, harmonikus egységgé kovácsolva össze azokat. A stílus francia, portugál, spanyol, afrikai és perzsa hagyományokban gyökerezik. Itt különösen igaz az, hogy a falak színének megválasztásakor törekedjünk az egyszerűségre, hófehér, pasztellrózsaszín, világoshomok variációkban gondolkodjunk. Ezek előtt jól érvényesülnek majd a sötét fából készült, gondos kézi munkával faragott, áttört bútordarabok: asztalkák, paravánok, szekrények. A meleg színvilághoz hozzátartoznak a sárgaréz kiegészítők, apró mécsestartók, dobozkák és a hangulat megteremtésének elengedhetetlen eszközei, a lámpások. Ezek készülhetnek apró lyukacsos rézlemezből vagy színes üvegberakásokkal, továbbá fémvázakra kifeszített és hagyományos arab vagy berber mintájú, hennával díszített kecskebőrből is. Tipikus látvány a csillag alakú lampion vagy a sokszögletű függőcsillárok, illetve az áttört mintázatú kovácsoltvas és bádog falikarok által a falra szórt, csipkézett fényrajzok.
Az arab kalligráfia mesterei által a festett írásjelek önmagukban is megállják a helyüket dekorációs elemként, képként a falra akasztva. A bútorok alapanyaga jellemzően sötét fa: mahagóni, cédrus, ében, illetve citromfa. Nem szabad megfeledkezni a nemes kelmékről, mint a selyem, a muszlin és az egyszerűséget sugalló vásznak. A színeket használjuk bátran: mélykék fehérrel, vörösek és csillogó pink, narancsok lilával és a nap melegét visszaadó sárgák, a fémes színekből a kevésbé harsány, szerényebb óarany lesznek a kiegészítői az alapjaiban pasztelles háttereknek.
A stílusirányzatok alapvető jellemzői • Geometrikus és növényi ornamentika. |