Íme, a próbafülkéket illető leglényegesebb szempontok, melyekben bizony rengeteg üzletnek illene erősítenie annak érdekében, hogy szívesebben próbálgassunk és vásároljunk náluk:
Tágasabb fülkék, több fogas és ülőhely: az ideális próbafülkében akár két ember is kényelmesen elfér, a cuccainkat van hová pakolni, és ha akarunk, akár le is tudunk ülni. Így egyfelől elkerülhető, hogy klausztrofóbiás tünetekkel küzdve és a próbafülkéből való spontán kizuhanástól tartva, a – jobb híján – földre ledobált holmijainkon taposva kelljen próbálgatnunk. Másfelől pedig, ha eléggé el nem ítélhető módon például a barátnőnkkel megyünk vásárolni, ketten is bemehetünk ugyanabba a fülkébe, és nem az előtérben, idegenek előtt kell a „nem túl nagy a fenekem ebben a szoknyában?” típusú, kikerülhetetlen diskurzusokat lefolytatnunk.
Több próbafülke: bármennyire is kívánatosak a leakasztott ruhadarabok, a próbafülkék előtt kígyózó sor akkor is jó eséllyel elveszi a kedvünket attól, hogy fel akarjuk őket próbálni. Azonban ha nem kell várni, kedvet kaphatunk a próbálgatáshoz még akkor is, ha eredetileg csak nézelődni tértünk be az üzletbe.
Őszintébb világítás és tükrök: A túlságosan rafináltan kivilágított próbafülkék és a torzító tükrök régi trükkök, melyeket azonban még a mai napig is alkalmaznak. Az otthoni tükör előtt aztán úgyis kiderül az igazság – még ha fájó is –, a ruhákat pedig vissza lehet vinni… Nagyságrendekkel korrektebb, ha már az üzletben lehetőségünk nyílik arra, hogy szembesülhessünk azzal, hogyan is nézünk ki valójában a felpróbált ruhákban.
Kényelmes váró: Ha nem egyedül vásárolunk, de nem is olyasvalakivel, aki velünk együtt próbál, egyáltalán nem mindegy, hogy a kísérőnk milyen körülmények között várakozhat, míg mi a próbafülkében vagyunk. Szimpatikus megoldás, ha a részükre a fülkék környékén ülőhelyek állnak rendelkezésre.
