A villámcsapás nem válogat: ha a tetőszerkezetet éri, tüzet vagy akár robbanást okozhat, de még abban az esetben is, ha „csupán” az ingatlan elektromos hálózatába jut, teljesen tönkreteheti a vezetékeket, illetve a rendszerbe csatlakoztatott elektronikai és háztartási berendezéseket.
„Ingyen” védelem
„A legkézenfekvőbb ingyenes védekezési forma, ha vihar idején minden elektronikai berendezést egész egyszerűen kihúzunk” – tanácsolta Bodnár Csaba villanyszerelő. A szakember figyelmeztetett arra is, hogy nem elég csupán a konnektorból kihúzni a berendezéseket, de a tévéantennák csatlakozóiról és a telefon-, illetve internetkábelekről sem szabad ilyenkor megfeledkeznünk.
A vihar ideje alatt zárjuk be az ablakokat és az ajtókat, lehetőleg szüntessünk meg mindenféle huzatot! A fürdést, mosogatást mellőzük, mivel a villám akár az épület fém vízcsőrendszerébe is belevághat, és ezen keresztül áramütést kaphatunk.
Ha mindezeket az óvintézkedéseket megtesszük, akkor sem vagyunk azonban tökéletes biztonságban. 80-90 százalékos védelmet – 100 százalékos ugyanis nincs – villámvédelmi eszközök alkalmazásával érhetünk el.
Nem elég a villámhárító
A villámhárító ma már önmagában véve nem elég, sőt akadnak szakemberek, akik kifejezetten nem javasolják a felszerelését, mondván, hogy az nem „hárítja”, hanem éppen hogy vonzza a villámokat. Ez részben igaz, hiszen a villámhárító pontosan arra való, hogy felfogja és a földbe vezesse a villámot, ami ennek hiányában például a tetőszerkezetbe vagy annak kiálló fémrészeibe – antenna, fém kémény – csapna.
„A hatékony villámvédelem több lépcsőből áll. A külső védelmet a villámhárító biztosítja, melyből azonban a levezetett áram egy része bejuthat az elektromos hálózatba, olyan túlfeszültséget okozva, amit az érzékeny elektronikai berendezések nem viselnek el, így azokat tönkreteheti, de akár zárlatot, tüzet is okozhat. Ennek megelőzésére szükség van belső villámvédelemre, illetve többlépcsős, túlfeszültség elleni védelemre is” – magyarázta Papp István, a Villámvédelem Kft. vezetője.
A szakember tájékoztatása szerint a „minimális”, de már hatékonynak tekinthető villámvédelmi rendszer egy megfelelően elhelyezett és földelt villámhárítóból, valamint egy speciális készülékből áll, melyet a villanyóra szekrényében, a méretlen oldalon helyeznek el. Egy ilyen rendszer kiépítésének költsége egy átlagos családi házban három-ötszázezer forint. Az ennél összetettebb és még nagyobb biztonságot nyújtó komplett háromlépcsős villámvédelem a nagy értékű elektronikai berendezések finomvédelmét is magában foglalja. Ez utóbbi nyilvánvalóan többe is kerül: öt-nyolcszázezer forint közötti összegért szereltethető be.
Biztosítás
Villámkárok esetére biztosítást is köthetünk: ez a legtöbb biztosító lakásbiztosítási alapcsomagjában eleve benne foglaltatik. A biztosítás rendszerint kiterjed a villámcsapás elsődleges és másodlagos hatásaira, azaz a közvetlen pusztításra (pl. tűzeset, robbanás) és a túlfeszültség okozta károkra. A biztosító ugyanakkor villámvédelmi rendszer alkalmazását írhatja elő, melynek hiányában vagy nem megfelelő karbantartása esetén nem téríti meg a keletkezett károkat.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által publikált adatok szerint hazánkban évről évre növekszik az elemi károk száma, ezen belül is a viharkárok és a villámcsapás okozta károk vezetnek. A Generali Providencia Biztosító Zrt. friss közleménye szerint csak a június eleji zivatarok nyomán 3051 kárbejelentést kaptak, ebből a legtöbb kárt (1499 bejelentés) villámcsapások okozták, a becsült kárösszeg több mint 167 millió forint. Az idei évben összesen eddig 10 273 viharkár-bejelentés érkezett a biztosítótársasághoz, közülük 2998 villámcsapás okozta károkról szólt.
