A villámcsapás nem válogat: ha a tetőszerkezetet éri, tüzet vagy akár robbanást okozhat, de még abban az esetben is, ha „csupán” az ingatlan elektromos hálózatába jut, teljesen tönkreteheti a vezetékeket, illetve a rendszerbe csatlakoztatott elektronikai és háztartási berendezéseket.
„Ingyen” védelem
A vihar ideje alatt zárjuk be az ablakokat és az ajtókat, lehetőleg szüntessünk meg mindenféle huzatot! A fürdést, mosogatást mellőzük, mivel a villám akár az épület fém vízcsőrendszerébe is belevághat, és ezen keresztül áramütést kaphatunk.
Ha mindezeket az óvintézkedéseket megtesszük, akkor sem vagyunk azonban tökéletes biztonságban. 80-90 százalékos védelmet – 100 százalékos ugyanis nincs – villámvédelmi eszközök alkalmazásával érhetünk el.
Nem elég a villámhárító
A villámhárító ma már önmagában véve nem elég, sőt akadnak szakemberek, akik kifejezetten nem javasolják a felszerelését, mondván, hogy az nem „hárítja”, hanem éppen hogy vonzza a villámokat. Ez részben igaz, hiszen a villámhárító pontosan arra való, hogy felfogja és a földbe vezesse a villámot, ami ennek hiányában például a tetőszerkezetbe vagy annak kiálló fémrészeibe – antenna, fém kémény – csapna.
A szakember tájékoztatása szerint a „minimális”, de már hatékonynak tekinthető villámvédelmi rendszer egy megfelelően elhelyezett és földelt villámhárítóból, valamint egy speciális készülékből áll, melyet a villanyóra szekrényében, a méretlen oldalon helyeznek el. Egy ilyen rendszer kiépítésének költsége egy átlagos családi házban három-ötszázezer forint. Az ennél összetettebb és még nagyobb biztonságot nyújtó komplett háromlépcsős villámvédelem a nagy értékű elektronikai berendezések finomvédelmét is magában foglalja. Ez utóbbi nyilvánvalóan többe is kerül: öt-nyolcszázezer forint közötti összegért szereltethető be.
Biztosítás
Villámkárok esetére biztosítást is köthetünk: ez a legtöbb biztosító lakásbiztosítási alapcsomagjában eleve benne foglaltatik. A biztosítás rendszerint kiterjed a villámcsapás elsődleges és másodlagos hatásaira, azaz a közvetlen pusztításra (pl. tűzeset, robbanás) és a túlfeszültség okozta károkra. A biztosító ugyanakkor villámvédelmi rendszer alkalmazását írhatja elő, melynek hiányában vagy nem megfelelő karbantartása esetén nem téríti meg a keletkezett károkat.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által publikált adatok szerint hazánkban évről évre növekszik az elemi károk száma, ezen belül is a viharkárok és a villámcsapás okozta károk vezetnek. A Generali Providencia Biztosító Zrt. friss közleménye szerint csak a június eleji zivatarok nyomán 3051 kárbejelentést kaptak, ebből a legtöbb kárt (1499 bejelentés) villámcsapások okozták, a becsült kárösszeg több mint 167 millió forint. Az idei évben összesen eddig 10 273 viharkár-bejelentés érkezett a biztosítótársasághoz, közülük 2998 villámcsapás okozta károkról szólt.
