– Hogyan jut valakinek ötven körül az eszébe, hogy tojásokat patkoljon?
– Nálam ez egy tévéműsorral kezdődött, amelyben patkolt tojást láttam. Izgatott, hogy vajon meg tudom-e én is csinálni.
– És hányadjára sikerült?
– Az első kettő összetört, aztán a harmadik tojás megmaradt. Persze, azóta rengeteget törtem már el munka közben, de ez a tanulási folyamat része. Eleinte az én technikámmal csak két patkót tudtam rátenni, így az izgatott, hogyan tudnék még többet. Sokáig csak a mennyiséget növeltem, nem voltak kidolgozott motívumok. Majd egy év eltelt, mire kialakítottam az első motívumot.
 |
| Fotó: Pethő Melánia, Székelyhon.ro |
– Melyik munkájára a legbüszkébb?
– Erre itt – mutat rá egy tyúktojásra. Ezen 148 darab patkó van.
– Számít, hogy milyen tojással dolgozik?
– Ma már nem. A kisebb tojással, mint a fürjtojás, kevesebb a gond, de hamarabb törik. A nagyobbaknak, mint a strucc- vagy az emutojás, kemény a héja, azokat már érdemesebb gyémántfejű fúróval megmunkálni.
– Honnan szerzi be a tojásokat?
– Tyúktojásból vagy a hófehér héjú, vagy a sötétbarna héjú tojáson mutat jól a patkó. A fehéreket Németországból és Hollandiából hozták nekem, sötétbarna héjúból pedig van egy hazai beszerzőm, akinél válogathatok.
A különleges tojásokat, mint például az emutojást a Gyöngyösi Állatkerttől veszem. Onnan nemrégiben jutottam egy igen ritka, világoskék árnyalatú emutojáshoz. Az emutojások általában smaragdzöld színűek.
– És a pici patkók honnan vannak?
– A patkókat magam készítem, forrasztóval, lágy fémből, lapításos technikával. Magyar címert is készítettem már így, amit tojásra szegeltem. Szeretek mindent én csinálni, ha készen venném, akkor csak egy összeszerelő-üzem lennék. Eleinte ólomból öntötték a patkókat, ilyet én nem készítek, de a zengővárkonyi tojásmúzeumban (Míves Tojás Múzeum) ólomöntéses díszített tojások is láthatók.
– A patkón kívül mit szokás tenni a tojásra?
– A patkolt tojásaim zsűrizettek, de két kategória van, a népi iparművészeti tojásoknál ragaszkodnak a népi hagyományok betartásához: a tojás héját nem szabad festeni vagy kezelni, és a természetes tojáshéjra csak patkó kerülhet. Semmi más. Ha már címert, dátumot, vagy feliratot teszek rá, azt nem fogadják el.
– Látom, készített tojásokból egy templomot is. Ez hogyan készült?
– Éveken át húsvétkor a Skanzenben, a kovácsműhelyben mutattam be a munkáimat. A kovácsműhellyel szemben áll egy pici templom. Ez ihletett a tojástemplom munkámban. A templom főhajója strucctojás, a torony japán tyúktojás, az oldalhajó pedig lúdtojás. A belseje is teljesen be van rendezve: oltár, padsor, festmények, harang, minden, ami kell.
– Mi a szakmája, hogy ennyire szeret apró dolgokkal bíbelődni?
– Civilben gépésztechnikus voltam, de mechanikai műszerész szakmám is van.
– Mennyi időt tölt a tojáspatkolással?
– Nem szoktam nézni az órát, amikor ezt csinálom, teljesen magával ragad a tevékenység. Főleg télen foglalkozom ezzel, mivel kertes házunk van. Sokkal értelmesebbnek tartom, mint a tévét bámulni. Amúgy a tojáspatkolás keletkezéstörténetének egyik verziója éppen az, hogy a kovácslegényeknek télen nem volt annyi munkájuk, unalmukban kezdtek el tojást patkolni. A másik pedig igazi magyar virtusként említi a tojáspatkolást, ugyanis a fiatal kovácslegény azzal bizonyította be, hogy nem mafla, hogy meg tud patkolni még egy tojást is.
– Miért éppen tojást? Azon kívül, hogy ez kihívás, van valami jelentése?
– A tojás nem csupán a húsvét egyik jelképe, hanem a kezdet, az élet keletkezésének a szimbóluma. A Kalevala a világmindenség keletkezését is a tojásból eredezteti. Sokan úgy tartják, a patkolt tojás a szerencsével megáldott élet.
| “Tojáshéj alsó feléből idelent az anyaföld lett, tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent, sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született, fehérjéből a tojásnak halvány hold keletkezett, tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen, tojás fekete foltjából felleg lett a levegőn.” (Kalevala) |
 |
| Fotó: Hegedűsné Kis Tünde |
| László Gyula patkolt tojáskiállítása Markazon díjmentesen megtekinthető. Cím: Markaz, Jókai út 28. Bejelentkezés: 06-30-286-56-54 |
