Voltam a tévében, meg persze benne volt a Vincent is, na meg a Szőri, aki azt mondta, hogy csak azért ilyen dagadt, mert összenyomja a kamera, és semmiképp sem azért, mert három perc alatt tud megenni fél kiló gumicukrot. Mindenesetre már olyannyira híres vagyok, hogy ki sem teszem a lábam az utcára, mert mindenki felismerne, amire közölte a Szőri, hogy eddig sem tettem ki a lábamat az utcára, furcsa is lenne, ha én ott lófrálnék.
Amúgy az adást itt lehet megtekinteni, az ötödik perctől vagyok. Mindenesetre maradjunk annyiban, hogy a mélyinterjú kereteit nem feszegeti a dolog.
Mint említettem, kaptam szilikonos macskaalmot, mert elfogyott a normális, úgyhogy egy héten keresztül azon kellett mászkálnom, idegesítő, mert olyan, mintha kicsi gombostűket szurkálnának a csodálatos tappancsomba, ezért mondtam ennek a halmozottan hülyének, hogy legyen kedves másik almot beletenni a tálcába, különben bosszút állok. Természetesen nem hitte el, úgyhogy utolsó lehetőségként széthugyoztam éjszaka az ágyat, és ezzel az utolsó csepp is bekerült a pohárba, hogy költői legyek. Érdekes módon azonnal lett másik alom.
Amúgy mostanában egy kicsit ingerült vagyok, ez annak tudható be, hogy minden nap énekelnek különböző folklórelemekből felépített nótákat munkásruhában az ablakban a munkások, és meg vagyok ijedve tőlük, ugyanis behabszivacsozzák az egész házat, hogy jól megrohadjon a fal, és ne kapjon levegőt, aztán lefestik púderszínűre az egészet a végén, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy a munkavégzés elengedhetetlen kelléke a kocsmanóták teljes repertoárja fejhangon visítva, és mondtam a Szőrinek, hogy érvényesítsen érdeket és szóljon nekik, hogy állvánnyal együtt lesznek ledöntve, ha nem fejezik be, de nem mer szólni nekik, mert akkor direkt betörik az ablakot és kiengednek engem. Mondtam neki, hogy ennyire azért ne legyél bátor, mindenesetre nem lett szólva nekik, ezért kénytelen vagyok a cicaházamban rettegni napi 8 órát.
Most hétvégén, ami december 14. és vasárnap, a hagyományoknak megfelelően megrendezésre kerül a NOÉ Állatotthonban az állatok karácsonya, ami azért jó, mert önzetlenül és állatbaráti szeretetből lehet vinni a szerencsétlen sorsú állatoknak ételt meg különböző dolgokat, amik nem ételek, viszont nagyon örülnek neki. Főleg a gondozók. Itt elérhető a kívánságlista, szemezgessetek és segítsetek az állatokon, mert sajnálatos módon nem mindegyik teheti meg, hogy ráunjon a Royal Caninre, mint ahogy én…
Folytatás Alfi macsek blogján!
