Igazán extrém nyáron vagyunk túl – a kánikula olyan tartós és forró volt, amilyenre nagyon régóta nem volt példa. Lehet, hogy te azon szerencsések közé tartozol, akik egy klímás házban, 22 fokban ülve keveset érzékeltek ebből a nehezen elviselhető időjárásból, de amikor kézhez kaptad a villanyszámlát, biztosan felszaladt a szemöldököd: a klímaberendezések állandó működése ugyanis nagyjából annyiba került, mint a fűtés a januári, farkasordító hidegben. Bizony, már a nyár sem olcsóbb a rezsi szempontjából, és ezen csak az tud változtatni, ha átalakítod a házad. Egy jól sikerült szigetelés után ugyanis a nyári klímaszámla is töredékére esik vissza.
Sokba került a kánikula
A nyári rezsiszámla több mint felét is kiteheti a klímák üzemeltetésére fordított villany ára, sőt egy méretesebb családi házban a meleg napokon a téli fűtésszámlával is vetekedhet. És ez csak a működési költség. Ha például valaki csak az idei forró nyár döbbentett rá, hogy szüksége van klímaberendezésre a túléléshez, és azt egy nagyjából 120 nm-es családi házba szereltette be, akkor csupán a gépek megvásárlása és beszerelése felemészthetett legalább 300 ezer forintot, de egy profibb berendezéssel bőven félmillió fölé is kúszhatott ez a költség. A rekkenő hőségben azután a megszokottnál is jóval többet kellett ezeket a gépeket üzemeltetni – van, akinél éjjel is zúgtak a klímák, mert kint még éjfélkor is 30 fok felett volt a hőmérséklet. A kisebb berendezések még átlagos nyarakon is elfogyasztanak napi 330 forintnak megfelelő áramot egy belvárosi, hatvan négyzetméteres lakásban, a nagyobbak pedig a harmadával többet, sőt, ha régi a készülék, akkor akár másfélszer annyit is. Így aztán nem volt különösebben extra jelenség, ha egy átlagos, közepes méretű belvárosi lakásban ezen a nyáron 15 ezer forint körül alakult a hűtés számla, egy kétszer akkor alapterületű, 120 négyzetméteres családi házban pedig elérte a 35 ezret is. Mindezt legalább két hónapon keresztül. Összességében ezen a nyáron egy olyan átlagos családi házban, amelyben idén szereltek új klímaberendezést legkevesebb 370 ezer forint felett fordítottak hűtésre. Legalábbis ott, ahol nem volt megfelelő a szigetelés.
Tizedébe kerül a klíma egy jól szigetelt passzív házban
Az olyan házakban viszont, ahol előrelátóan gondoskodtak már az építéskor a kellő vastagságú szigetelésről és a jó hővisszatartó képességű ablakokról – vagy mindezt utólag oldották meg – töredékébe került a hűtés. Szélsőséges esetben pedig szinte egyáltalán nem kellett rá költeni: például a passzív házakban, amelyek jellegzetessége, hogy kimagaslóan jó a szigetelésük, és nagy gondot fordítottak az épületek tervezésekor az optimális tájolására és árnyékolására gyakorlatilag fillérekből megoldották a hűtést még a legforróbb napokon is. Ezekben az otthonokban az ezer forintot is alig haladta meg a klimtizálásra fordított összeg. A szükséges kellemes hűvös levegőt pedig olyan egyszerű mobilklímával is elő lehet az ilyen otthonokban “állítani”, aminek az új ára sem több 50 ezer forintnál. Egy ugyanolyan alapterületű hagyományos ház és egy passzív ház között a hűtés költsége tehát legalább 320 ezer forinttal volt kevesebb, ha idén vettek klímát – a passzív ház javára. A következő években pedig a meleg nyári hónapokban havonta legkevesebb 10, de akár 30 ezer forinttal is olcsóbb lehet az ilyen, jól szigetelt otthonok klmíaköltsége.
